A vendéglátás tele van meglepetéssel és csavarral. Nehéz munka, mert ott kell állni haptákba 12-14-16 órákon keresztül és ki kell szolgálni a vendéget. Akinek nincs meg a kellő alázata, lazasága és emberközpontúsága, hogy ezt a munkát végezze, akkor nem is érdemes ilyen területen gondolkodni. Természetesen a vendégek is lehetnek ugyanolyan fafejűek. De ezeket a helyzeteket kezelni kell. Ha van olyan nap, ami már nagyon rohanós és tele van feszültséggel, kell egy két poén, amivel le lehet nyugtatni a lelket. Most pontosan ilyen vicces szituációkat hoztunk el nektek, hogy lássátok a vendéglátósoknak is lehet tök jó humorérzéke.

Jobban járunk ha Németországba kerüljük azt a szót, hogy “kis” pohár sör. Mert a pincér szó szerint fogja venni.

Amikor a pincérnek azt mondod salátával kéred a hamburgeredet.

Végre itt van az igazi szalámis pizza.

Extra cukormázat kértem a fánkomra, szóval a lekváros fánk mostantól cukormázas lekvár.

3 ízű koktélt rendeltem a pultosnál. Valahogy nem sikerült egybe megkapnom.

Amikor a Mekiben olyan nagy a zaj, hogy a pultos nem értelmezi a rendelésem, csak a tőszavakat hallja. (ami a hamburger és a fagyi volt..)

Nagyon vicces hangulatban lehetett a pincérünk. Egy dupla eszpresszót rendeltem. Ő ki is hozta…duplán.

Kalóriaszegény kenyérből szerettem volna sajtos hagymás szendvicset…ez valóban kalóriaszegény.

Az újabb “kis” jelző használata az étteremben.

Ezen a meleg napon megkívántam egy tál hideg gyümölcssalátát, a pincér ezzel tért vissza hozzám. Lehet más az elképzelésünk a gyümölcssalátáról.

Áfonyás sütit akartam enni, nem mondanám hogy túlzásba vitték az áfonyát.

Két kólát rendeltem egy kicsit és egy közepeset…de hogy ezt miért így oldották meg azt nm tudom.

A tesómmal rendeltünk egy sajtos pizzát és kevés szalámit szerettünk volna rá. Nem gondoltuk, hogy a kevés az pont egy darab szalámi.

Amikor a kezdő pultos nem tudja, hogyan készítsen tejszínhabos kávét.

Ezek az új pincérek ma már a semmit is gyönyörűen tudják tálalni.