A történelem során az emberiség csilliárd dolgot tanult meg a bolygónkról, de közel sem mindet…Nap mint nap jelennek meg izgalmas felfedezések, melyek teljesen semmissé teszik az addigi elképzeléseinket. Egyes berögződéseket is eloszlathatunk ezzel a cikkel úgyhogy figyeljetek!

Az ózonlyuk egyre kisebb

 

Kutatások kimutatták, hogy a 2000-res évekhez képest, 2015-re nagyjából négymillió négyzetkilóméterrel csökkent az Antarktisz felett található ózonlyuk. Ez igazából csak egy elvékonyodás, de azóta is szépen sűrűsödik. Ennek oka valószínűleg az 1987-es montreali jegyzőkönyvben keresendő, amely megtiltotta az ózonbontó vegyi anyagok használatát.

A földön rögzített leghidegebb hőmérséklet -89,5 °C volt.

Az Antarktiszon rögzítették a Vosztok kutatóállomáson 1983. július 21-én (nyáron).

A tavasz körülbelül 50 kilométert mozog egy nap alatt.

Megállapították, hogy a tavasz nagyjából 50 km-t tesz meg egy nap alatt a Földön. Ezt a tudósok úgy határozták meg, hogy tavasszal megfigyelték egyes növényfajok virágzatát, és megfigyelték azok virágzási idejét a különböző helyeken. Így derült fény arra, hogy az egymástól 50 km-re található azonos fajú növények virágzása szinte pont 24 óra elteltével következik be.

A Tien-San hegységben nem kell aggódni a magas vérnyomás miatt.

A vérnyomás megemelkedése egy teljesen szokványos jelenség, ha az ember magas hegyre mászik fel. Furcsa mód ezen a helyen a helyieknek alacsonyabb a vérnyomása, mint a síkságon található többi népnek.

A Kimolos szigetén lévő talaj folyékony szappanból áll.

Kimolos , egy görög sziget az Égei-tengeren. Mindössze 20,6 négyzetkilométer, és nagyon érdekes tulajdonsággal rendelkezik. Amikor esik, a szigetet szappanhab borítja. Ez azért van, mert a Kimolos-on lévő talaj szappanos agyagból áll. Ez természetes szappan, amelyet a helyiek rendszeresen használnak tisztálkodásra.

Az Amazonas egy föld alatti ikerfolyóval rendelkezik.

A Hamza-folyó egy hivatalosan nem ismert folyó pedig az Amazonas-szal párhuzamosan folyik. Csak ez 4000 méter mélyen a föld alatt. Hossza körülbelül 6000 km. Ez a víz rendkívül lassan mozog. Évente alig néhány métert tesz meg. Lassabb mint a gleccserek mozgása. Az Atlanti óceánba ömlik és vélhetőleg ez is közrejátszik, az óceán alacsony sótartalmához az amazonasi torkolatvidéken.

Egy nap újra Pangea lesz.

Körülbelül 300 millió évvel ezelőtt a Föld egyetlen nagy óriás kontinensből állt, amit Pangea-nak hívunk. Szépen lassan ez a kontinens előbb kettő, majd 6 nagy kontinensre oszlott. Tudósok szerint 250 millió év múlva a feloszlott kontinensek újra egyesülnek majd egy hatalmas szuper kontinensben, melyet Új-Pangea-nak fogunk hívni.

Az elmúlt 25 év alatt 3 trillió tonna jég tűnt el az Antarktiszról

Tanulmányok kimutatták, hogy az elmúlt 25 év során az Antarktisz mérete körülbelül 3 trillió tonnával lett kevesebb. Érdekesség: csak a 2017-ben letört Larsen S jéghegy mintegy 1 trillió tonna volt, amely azóta megindult Jamaica partjai felé.

A földön keresztülfutó országokat eltakaró árnyék 2034-ben lesz újra látható

A Himawari 8 műhold egy egészen elképesztő jelenséget rögzített 2016. március 9-én. A felvételen először láthattuk azt, hogy milyen is az űrből nézve, amikor egy ország teljes sötétségbe borul a napfogyatkozás hatására, illetve ahogy a hold árnyéka keresztülfut a Földön. Ilyen legközelebb 2034 tavaszán lesz majd, amikor egyébként Magyarországról is látni lehet majd az égi jelenséget, igaz, tőlünk nézve csak részleges napfogyatkozást láthatunk.

Íme egy kiszáradt világ

Joel Krebs grafikus megmutatja nekünk, milyen lenne Brazília ha pusztító szárazság lenne. Eléggé ijesztő nem?!

Mit gondoltok? Érdekes volt? Írjátok meg kommentben a véleményeteket.

Hirdetés
MEGOSZTÁS
Előző bejegyzés11 tipp, hogy mi a teendő, ha az életünkre törnek
Következő bejegyzésÍgy néznek ki napjainkban azok a gyerekek akiket a világ legszebbjeinek tartottak pár éve…