Köztudott tény , hogy az olyan rossz szokások, mint a dohányzás vagy az egészségtelen ételek mértéktelen fogyasztása erősen egészség károsító hatású lehet. Azonban az kevésbé ismeretes , hogy több olyan ártalmatlannak tűnő szokásunk is van a mindennapjainkban , amik bizony hosszú távon komoly károkat is okozhatnak.

Összegyűjtöttünk nektek néhányat ezek közül , hogy a jövőben te is még jobban oda tudj figyelni a testi épségedre.

  1. Pénztárca hordása a hátsó zsebben.

Többségében az erősebbik nem szokása, hogy a nadrág hátsó zsebében pihenteti a tárcáját. De valóban ez a legjobb hely erre a célra? Kevesen tudják, hogy a pénztárcánkon ülve . a ferde tartás következtében akár már 15 perc is elég ahhoz, hogy a gerinc a tartószalagok gerincünk kimozduljanak, ami asszimmetriát okozva hosszútávon kellemetlen hátfájáshoz és gerincferdüléshez is vezethet.

2. Elektronikai eszközök használata az ágyban.

a 21 században talán ez az a szokás , ami nemtől kortól függetlenül a leginkább jellemez mindannyiukat.Elalvás előtt és közvetlenül ébredés után is az első amiért nyúlunk a mobilunk. Friss tanulmányok szerint azonban az elektronikai eszközök használata lefekvés előtt nagy mértékben rontja az pihenés minőségét. A National Sleep Foundation által készített felmérés szerint , a felnőttek 89% -ának míg a gyermekek 75% -ának van legalább egy elektronikus eszköze a hálószobájában. A készülékek által kibocsátott sugárzás nem csak az alvás minőségét ronthatja, de hosszú távon álmatlansághoz, elhízáshoz és depresszióhoz is vezethet. Továbbá befolyásolhatja a hölgyek esetében a termékenységet vagy tanulási és a stressztűrő képességünket is. Lefekvés előtt javasolt legalább egyórás szünetet tartani elektronika eszköztől mentesen, a pihentető alvás érdekében.

3. Kézmosás forró vízzel

Tanulmányok megerősítették , hogy a hideg és a meleg víz is egyaránt hatékony a baktériumok elpusztításában és eltávolításában a kezünkről. Ezen megfigyelések szerint a víz-hőmérsékletének e tekintetben nincs jelentősége, a kezünk számára azonban egészségesebb a hideg víz. A közhiedelemmel ellentétben a nem a forró víz a legalkalmasabb a baktériumok elpusztítására hanem a forrázás, forrásban lévő víz segítségével. Tekintettel arra, hogy a kézmosás forrásban lévő vízzel nem lehetséges, a hideg víz használata messze a jobb alternatíva. A kezek meleg vízzel történő lemosása megpuhítja a bőr felszínt, ezzel még inkább sebezhetőbbé téve a kezét a baktériumok elleni védekezésben, míg a hideg vizes kézmosás esetében ilyen probléma nem áll fenn.

4. Műanyag palackokból való ivás.

Logikus lenne azt feltételezni, hogy a műanyag palackokból történő ivás biztonságos és egészséges lehet. Azonban nem minden anyag egyformán biztonságos és környezetbarát. Nem csak környezetvédelmi szempontok miatt érdemes kerülni a műanyag palackokat , de a műanyagból hő hatására felszabaduló vegyi anyagok a szervezetbe jutva erőteljesen károsíthatják az egészségünket. Ez a vegyi anyag hatással lehet az endokrin rendszerre, és növelheti az endometriózis és az emlőrák kockázatát.

5. Az étel túl gyors elfogyasztása.

Több tanulmány is kimutatta már, hogy a gyors evés és az étel túl gyors rágása számos egészségügyi problémához vezethet. A gyors étkezés vezethet elhízáshoz , sőt növelheti a szívbetegségek , a cukorbetegség és a stroke kockázatát.

Azok a túl gyorsan étkezők nagyobb valószínűséggel eshetnek abba a hibába is , hogy túl eszik magukat, mivel az étkezés kezdetétől körülbelül 20 percbe telik, amíg az agy továbbítja a teltségérzet jelzéseit a szervezetnek. Tehát lehet, hogy a testünk már rég jóllakott mégis folytatjuk az evést, ugyanis az agynak nincs elég ideje reagálni.

6. Fogmosás közvetlenül étkezés után.

A közhiedelemmel ellentétben nem az a legjobb megoldás a a szájhigiéniánk egészségének megőrzésére ha közvetlenül evés után rohanunk fogat mosni. Tanulmányok szerint étkezés után javasolt legalább 30 percet várni, mielőtt újra fogmosásba kezdenénk. A fogainkat zománc védi, a különféle ételekben, italokban található savak gyengíthetik ezt a védőzománcot, ami azt jelenti, hogy fogaink étkezés után sérülékenyebb állapotban vannak a külső behatásokkal szemben. Szerencsére a szervezetünknek meg van a saját megoldásra erre a problémára és a nyál segítségével egyensúlyba hozza a magas savszintet, de ehhez idő kell. A fogmosás előtt a legjobb, ha hagyod, hogy a nyál elvégezze a dolgát és addig is kerüli a fogmosást. Amennyiben elengedhetetlen szükségét érzed az étkezés utáni szájápolásra, jobb alternatíva , ha vízzel öblögetsz , vagy bekapsz egy cukormentes rágógumit.

7. Fültisztító pálcika használata.

Bizonyára már a legtöbben hallottunk a fültisztító pálcika használatának veszélyeiről. A vattával bevont pálcikákat mégis rengetegen használjuk fültisztításra. Ezekkel a fültisztító pálcikákkal nem hogy javítanánk a helyzeten csak rontunk rajta. Használatával csak beljebb toljuk a fülben lévő faggyúmirigyek váladékát, ráadásul könnyen elérhetjük velük akár dobhártyát is. A dobhártya egy rendkívül vékony hártya, és még a legkisebb nyomásra is felrepedhet. A sérülés következményeképpen kialakulhat fertőzés, gyulladás, szédülés, fülcsengés, vagy akár maradandó halláskárosodást is okozhat.

8. Kézszárító használata-

A kézszárítók talán környezettudatosabb megoldást jelenthetnek, mint a papírtörlők használata, de egészségünk számára biztosan nem jobbak. Egy tanulmány kimutatta, hogy a nyilvános mellékhelyiségekben található kézszárítók akár székletmaradványokat is juttathatnak a kezeinkre. Ezek a kézszárítók, levegő fújására alkalmazott mechanizmusukkal hajlamosak a baktériumok összegyűjtésére és továbbítására a vécé levegőjében.

Ennek a tanulmánynak az eredményei azt is megmutatják, hogy sokféle baktérium, köztük spóra és kórokozó is átjuthat a kezünkre használatukkal. A legjobb az lenne, ha teljes mértékben elkerülnénk a kézszárítók használatát, és a hagyományos módon papírtörlővel szárítanád meg a kezed.

9. Túl sok gyümölcslé fogyasztása.

Közismert tény, hogy a narancslé gazdag C-vitaminban, B-vitaminban és különféle antioxidánsokban. Összességében gyümölcslevet inni egészséges szokásnak tekinthető. A mértéktelen fogyasztása, magas cukortartalma miatt azonban árthat egészségünknek, mivel fogszuvasodást, 2-es típusú cukorbetegséget és elhízást is okozhat.

10. Túl sok só fogyasztása.

Bár a sózás az egyik alapvetőbb fűszerezés a konyhaművészetében , érdemes mértékletesen bánni vele. Az elfogyasztott sómennyiség közvetlen hatással van az egészségére,túlzott fogyasztása olyan problémákhoz vezethet mint a magas vérnyomás, a szívbetegség vagy akár a gyomorrák . Míg a só egy bizonyos szempontból létfontosságú az egészségünk szempontjából, víz visszatartó hatása miatt, a felgyülemlett víz emeli a vérnyomásunkat. Végül a magas vérnyomás pedig megterhelheti a szívünket, az artériákat és a vesét is.

11. Túl sok alvás.

Az alvás egy olyan időszak, amikor a test újjáépül és regenerálja önmagát. Tévedés, azt feltételezni, hogy a több alvás több pihenéssel és jobb egészséggel jár. Tanulmányok bebizonyították, hogy a túlalvás számos egészségügyi veszélyt hordozhat magában. A megfelelő alvásmennyiség emberenként eltérő lehet, de általánosságban véve az az optimális mértéke valahol 7-9 óra között van. A rendszeres túl sok alvás magasabb halálozási arányhoz, depresszióhoz, szívbetegségekhez, elhízáshoz és az agy károsodásához vezethet.

12. Egész napos ülés.

A túl sok ülés számos egészségügyi problémával járhat , amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagynunk. Az ülés nem jár hatalmas energiafelhasználással, tehát ülve nem sok kalóriát égetünk el.Tehát a túl sok ülés olyan egészségügyi problémákhoz vezethet, mint a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek és az elhízás. Ha a munkájából adódóan ülőmunkát végez és a nap nagyobb részében ülni kényszerül, úgy próbáljon meg 30 percenként szünetet tartani és álljon fel vagy sétáljon el néhány percet a túl sok ülés negatív hatásainak minimalizálása érdekében.

13. Túl szűk farmer viselése.

Bár a szűk farmer valóban jól mutat, de arra kevesen gondolnak, hogy káros lehet az egészségre – lefordítva az egészségünket tesszük kockára azért, hogy jól nézzünk ki. A túlzottan nadrágok ugyanis nyomást gyakorolnak az idegvégződéseinkre, és ez hosszú távon akár károsíthatja is az idegrendszert. Ugyanakkor gátolhatják a megfelelő véráramlást a lábakban is , amitől zsibbadást tapasztalhatunk.