Nagyon sokan, mind a mai napig abban a hitben vannak, hogy régen minden jobb volt. Persze nagyszüleink nem akartak se untatni, se elkeseríteni bennünket olyan történetekkel, hogy mennyit szenvedtek fiatalkorukban. Rengetegen éheztek akkoriban, nem volt fejlett az orvostudomány, ezért a betegségeket sem tudták diagnosztizálni, melynek következtében többen is életüket vesztették. Ők általában az izgalmas és örömteli történetekkel álltak elénk és istenítették azt a korszakot. A mai cikkünket azzal a céllal hoztuk létre, hogy elmondjuk nektek az igazságot az életükkel kapcsolatban. Több olyan mítosz is terjed az interneten, melynek nem igazán van valóságalapja. Pontosan ezért döntöttünk úgy, hogy rácáfolunk az elterjedt sztereotípiákra.

Mítosz: A nők régen nagyon szépek voltak, a plasztikai műtéten átesett hölgyek pedig a nyomukba sem érhetnek.

Igazság: A 19. században a városban élő nők ápolók, gépíró és gyárak alkalmazottai voltak. A vidékeken élő hölgyek viszont mezőgazdasággal foglalkoztak. A napi szintű fizikai megterhelés és a tűző nap következtében egyre csak romlott az egészségi állapotuk, amitől persze elkezdtek megöregedni. Így, már 30 éves korukra ráncosak és fáradtak lettek. Ma már a 30 évesek úgy néznek, ki mintha 24 évesek lennének, mert nincsenek annyira leterhelve, mint őseik.

Mítosz: Mivel régen kevesen váltak el ezért kiegyensúlyozottabb volt a házas élet.

Igazság: A 20. század elején azért volt ritka a válás, mert az emberek féltek a társadalmi előítéletektől és nem voltak tisztában a jogi következményekkel. Ahhoz, hogy egy nő felbonthassa a házasságát, komoly bizonyítékkal kellett rendelkeznie. Jó bizonyítékként szolgált a férj hűtlensége vagy erőszakos magatartása. Ezen kívül csak a gazdagabb réteg engedhette meg magának a válást, mert akkoriban is nagyon drága folyamat volt.

Mítosz: A gyermekek születésénél mindig minden rendben volt.

Igazság: Mihail Tyimofejevics Kalasnyikov szovjet-orosz katona a 17. gyermek volt a családjában. Édesanyja 19 gyermeknek adott életet, melyből csupán csak 8 érte meg a felnőtt kort. Testvérei sajnálatos módon egy éves koruk előtt elhunytak, fertőzés, rossz higiénia vagy élelemhiány miatt. Rajtuk kívül több olyan család is volt, ahol az édesanyák nem rendelkeztek elegendő tudással ahhoz, hogy megfelelően gondozzák a gyermeküket. Ezen kívül maga a szülés is egy kockázatos dolog volt, mert a nők olyan betegségekbe haltak bele, mint a vérmérgezés, pneumococcus fertőzés vagy a hasűri fertőzés. Ennek több oka is volt, például, hogy az orvosok piszkos eszközökkel álltak neki a műtéteknek és nem biztosították a steril környezetet.

Mítosz: A rendszeres szülés megfiatalította a nők szervezetét és testét, ezért nem alakult ki náluk rákos megbetegedés.

Igazság: Az emberek mindig is szenvedtek a rákos megbetegedések miatt. A 19. században rengeteg tudós tanult azért, hogy hamar felismerjék és meggyógyítsák az emlőrákot. Igaz a kísérletek sajnos nem mindig voltak sikeresek, de ezt a kezelést csak azok próbálhatták ki, akik városokban laktak.

Mivel vidéken az orvostudomány nem volt túl fejlett, ezért a legtöbb betegséget nem tudták diagnosztizálni. A rendszeres szülés, az élelmiszerhiány és a kemény fizikai munka miatt rengeteg nőnek süllyedt be a méhe, ami veszélyt jelentett az egészségükre nézve. Ezen kívül elég gyakoriak voltak a fertőtő betegségek is, úgymint a himlő, tuberkulózis, vérhas, kanyaró, kolera és a tífusz.

Mítosz: A nők nem dolgoztak, mert otthon vitték a háztartást.

Igazság: A feministák miatt kellett a nőknek elmenni dolgozni, ahelyett, hogy otthon maradtak volna és vezették volna a háztartást. Ennek köszönhetően a nők most ugyanúgy dolgoznak, mint a férfiak. Ezzel az egyenjogúságot szerették volna elérni, de még messze volt a cél. Az asszonyok ápolóként, tanárként, titkárnőként és gyári munkásként tudtak elhelyezkedni, ám a fizetésük közel sem volt annyi, mint a férfiaké. Számtalan tüntetésen kellett átmenniük, hogy végre valahára, egyenjogúvá váljanak a férfiakkal.

Mítosz: A nők három évig szoptatták a gyermekeiket, amitől jó anyák voltak.

Igazság: Az anyaság volt a nők elsődleges feladata és 1919-ben olyan törvényeket vezettek be, melyek megvédték őket a szülés előtti és utáni időszakban. Mikor egy anyának véget ért a szülési szabadsága általában visszatért régi munkahelyére. Míg ő dolgozott, a nagyszülők vagy az idősebb testvérek vigyáztak a gyermekekre.

A kelet-európai falvakban azonban a nőknek egyből vissza kellett menniük dolgozni a szülés után.

Mítosz: Mindenki egészségesen étkezett és biztonságban volt.

Igazság: A 20. század elején az átlag életkor 31 év volt. A magas halálozási arány az 5 éven aluli gyermekek körében volt jellemző, amit az élelmiszerhiánynak köszönhettek. Ebben az időszakban nagy problémát okozott az éhínség, melynek következtében nagyjából 70 millió ember vesztette életét. Németországban az éhezés 500.000 ember életét követelte. Az emberek vitamin és ásványi anyag hiányban szenvedtek, ezért a tudósok megpróbálták különböző vitaminkészítményt gyártani.

Ugye mennyivel másabb volt az élet akkoriban?

Hirdetés