A középkorra gyakran használt jelző nem más, mint a sötét. A történelem egyik legsötétebb korszaka, ugyanis tele volt véres háborúkkal, pusztító betegségekkel és rendkívül pocsék higiéniával, ami sorra tizedelte az embereket. Azonban nemcsak egy reménytelenül sötét oldala van ennek a korszaknak, hanem számos nagyon érdekes dolgot is tartalmaz, amiről bizony keveset tudunk. Te tudod például azt, hogy mi jelentette a határt a középkor és az újkor között? Hogy kinek a nevéhez fűződik az inkvizíció? Ha nem, akkor most többek között ezt is megtudhatod, valamint számos izgalmas és érdekes tényt is mutatunk a középkorról, amely bővítheti majd eddigi látókörödet.

Mikor kezdődött és fejeződött be a középkor?

476-ban bukott meg a Nyugat-Római Birodalom, az ókor és a középkor közötti vékony határvonalat tehát ekkora datáljuk. A középkor felső határát illetően azonban nincs ekkora egyetértés. Egyesek szerint 1492-re, míg mások szerint 1517-re, a reformációra kezdetére tehető ez a dátum. Egy népszerű kronológia szerint a középkor pontosan ezer évig tartott, tehát 500 és 1500 közötti korszakról beszélünk.

Magát a középkor kifejezést 1453-ban fogalmazta meg először Flavio Biondo, olasz történész.

Valóban léteztek titkos lovagrendek?

Úgy tartják, hogy léteztek titkos lovagrendek a középkorban. Azonban ez nem így van. A rendhez tartozás egyáltalán nem volt rejtett, sőt erősen hangoztatták azt. A 10. század végén vált közismertté a lovagság fogalma. A lovagi cím 971-ben jelent meg először. A lovagok nem harcosokra, hanem inkább szerzetesekre hasonlítottak és a szerénység és az engedelmesség igéit terjesztették.

Az inkvizíció nem a középkorban élte virágkorát

A középkor és az inkvizíció fogalmai napjainkban szorosan összefonódnak. Azonban az eretnekséget vizsgáló különleges egyházi bíróságok csak 1215-ben jelentek meg, III. Ince pápa ideje alatt. A békés testületből 1483-ra vált rémálom, amikor Tomás de Torquemada egyfajta “kis holokausztot” okozott Spanyolországban.

Az inkvizíció egyik leghíresebb áldozata Giordano Bruno, akit 1600. február 17-én elevenen égetett el a katolikus egyház Rómában, mert a férfi azt állította, hogy a Föld forog a Nap körül.

Rossz előjelek voltak a csíkos ruhák

A középkorban a csíkos ruhák viselete egyáltalán nem számított biztonságosnak. A francia Rouen városában, 1310-ben kivégeztek egy cipészt pusztán azért, mert egy napig csíkos ruhát mert viselni. A csíkos ruhát ugyanis a színészeknek, zenészeknek, utcalányoknak, eretnekeknek és hozzájuk hasonlók renegátoknak kellett viselniük, hogy könnyedén megkülönböztethetőek legyenek a tisztességes emberektől. Egyes vélemények szerint, azért alakult ki ez a közvélemény, mert úgy tartották, hogy a csíkos ruhát viselő egyének rejtegetnek valamit.

Miért volt szükség csőrre a pestisdoktor maszkján?

A csőrre nem a megfélemlítéshez volt szükség. Az orvosok ugyanis erős illatú anyagokat tároltak benne, például ecetben áztatott ruhát, virágokat, gyógynövényeket vagy kámfort. Úgy tartották, hogy ez megvédi az orvosokat a betegségektől, egyfajta szűrőként használták őket. Azonban ez az ikonikus ruha nem a középkorban, hanem csak a 17. században jelent meg.

Miért voltak lyukak a katedrálisok falain?

A székesegyházak falain előszeretettel helyeztek el apró nyílásokat, úgynevezett hasioscope-okat, amelyek azt a célt szolgálták, hogy látni lehessen, mi történik az épületen belül. Erre azért volt szükség, hogy azok, akiket kitiltottak a templomból, például leprás megbetegedés miatt, azokat se fosszák meg az egyháztól teljesen. A lyukak a legtöbb esetben az oltárra néztek, így a betegek is részesei lehettek a szertartásoknak anélkül, hogy betették volna a lábukat az épületbe.

Miért voltak óramutató járásával megegyező irányúak a csigalépcsők?

Ennek egy nagyon egyszerű oka volt, ugyanis az építéskor egy esetleges ostrom közben kialakult közelharc lehetőségét tartották szem előtt. A lentről érkező ellenségnek így a jobb kezével nehezebb volt harcolni, mint annak, aki felülről védte a várat. Emellett pedig más trükköket is alkalmaztak a csigalépcsőknél. Ezek olykor különböző magasságúak és szélességűek voltak, így az ellenséges katonák könnyen megbotlottak és elestek, mivel nem ismerték a tervezés jellemzőit.

Hogy lett Buddha keresztény szent?

Nagy valószínűséggel még a római katolikus vallás hívei sem tudják, hogy a november 27-én ünnepelt szentjük, Jozafát ki is valójában. A középkori Európában népszerű volt a “Barlám és Jozafát” című regény. Jozafát története sok közös vonást mutat az indiai legendákban szereplő Buddhával, ezért a kutatók egyetértettek azzal, hogy ez tulajdonképpen Buddha történetének keresztény átdolgozása.

Miért harcoltak a középkori lovagok csigákkal?

A 13. század végén Franciaország északi régióiban létrehozott kéziratok margóin jelentek meg a bizonyos csigákkal küzdő lovagok rajzai. A házukból kibújó csigák jelképei voltak a halálból való feltámadásnak. Egy másik változat szerint pedig a csigák a gyávaság szimbólumai, egyfajta gúny kellékei.

A legvalószínűbb elmélet azonban mégis az, hogy ezek az állatok a longobárdok jelképei, akik nagy ellenségei voltak a franciáknak. Többek között ezt támasztja alá az is, hogy a rajzok készítésének idején rendkívül népszerű volt a “Longobárdok és a csigák” című vers a franciák körében.

Hirdetés