Az 1960-as és 70-es években a Szovjetunió fő feladata az volt, hogy embereknek biztosítson megfizethető lakásokat. Ebben az időszakban számos előre gyártott ház épült, ahol még mindig, volt szovjet emberek élnek.
Ilyen „panel házakat” Kelet-Németországban építettek, de míg az egykori Szovjetunió országaiban ezek a házak elavultak és lebontották őket, addig a németek úgy döntöttek, hogy nem rombolják le az ötemeletes épületeket, hanem egy teljes felújítást hajtanak végre, amelyet gazdaságilag jövedelmezőbbnek tartanak.
Talán az egyetlen nagyobb változás az egyesítő szegmensek lebontása volt. Ily módon az építészek a hosszú, nyújtott épület helyett, több kisebb részre bontották a házakat. Ezután a lakásokat a törvényi előírásoknak megfelelően szigetelték, szürkéből világosabbra festették őket, például bézsre, barnára, zöldre, lilára …
A több, mint 50 éves épületek elég rossz állapotban voltak, de a német technikáknak hála, nagyobb javításokat tudtak eszközölni. Egyes lakásokhoz még külön erkélyt is csináltak.
De nem csak leszigetelték és lefestették az épületeket, hanem az aljzatot is megerősítették. Erkélyeket, gangokat és lifteket építették be. Úgy tűnhet, hogy nincs elég földalatti parkoló a lakók számára, de szerencsére a házak előtt kialakított parkoló tökéletesen megállja a helyét.
Építészek a lakók biztonságát is figyelembe vették és egyfajta téglafalakkal védték a házak bejáratait.
Sőt a szemeteskukák köré is kerítést építettek.
Tehát a bérlők biztosak lehetnek benne, hogy idegen nem fogja bedobni a szemetét az ő kukájukba.
A német udvarok is különböznek. A járdák térkővel vannak lerakva, valamint a körülötte lévő gyep, és virágok is rendszeresen karban vannak tartva. Minden utca tiszta, ugyanis akik szemetelnek azt óriási bírsággal sújtják.
