Napjainkban elvárásaink viszonylag magasak, de erről nem feltétlenül mi tehetünk. Azt gondolom, ha fizetünk valamiért, akkor el is várhatjuk, hogy a termék tökéletes legyen, főleg, ha nem is a legolcsóbb. Gyakorlatilag mindegy, hogy egy szupermarketben vásárolunk vagy éppen online rendelünk valamit, a minimum, hogy a hirdetésnek vagy csomagoláson lévő fotónak megfelelő terméket kapjunk.
Ez teljesen érthető és normális. Néhány esetben előfordul, hogy megvásárolt termék vagy étel nem a legtökéletesebb, mégsem tennék panaszt a gyártó ellen. Ugyanakkor lehetséges, hogy szembe kell néznünk a kiábrándító valósággal, amikor a megvásárolt holmi a lehető legnagyobb mértékben múlja alul elvárásainkat.
Nagy valószínűséggel mindannyian voltunk már olyan helyzetben, amikor vásároltunk vagy rendeltünk valamit és amikor kicsomagoltuk a sírás kerülgetett minket. Dühösek és szomorúak voltunk azért, mert nem azt kaptuk, amit a pénzünkért elvártunk volna. Nos, ezeket a kellemetlen helyzeteket sajnos nem lehet kiküszöbölni, de tanulni mindenképpen tanulhatunk belőle.
Ahogy cikkünk hősei, úgy mi magunk is levonhatjuk a tanulságot kudarcba fulladt vásárlásainkból és legközelebb igyekszünk majd sokkal elővigyázatosabbak lenni.
„Hova rejtették el a csokidarabkákat?”
„Csak a forró nyári napokra szerettem volna egy kis enyhülést.”
„Sajnos nem vagyok két bal lábas.”
„Ha százból egyben nincs töltelék, akkor is kifogom.”
„Hova tűntek az M&M’s-ek?”
„A spagetti benne volt, a carbonara szósz már kevésbé.”
„Hatezer forintos kínai bokszzsák. Már tudom, miért került ennyibe.”
Nagyon csinos 🙂
„Legalább a cicámra jó lett.”
„Kettő meg kettő néha öt. Ezt a számológép is tudja.”
„Megérkeztek az eljegyzési gyűrűink. Majdnem rosszul lettem.”
„Vehettem volna még néhány gombát is.”
Reklám vs. valóság
„Nemcsak a csokidarabok hiányoznak, az íze is olyan, mint a fűrészporé.”
„Ez már több a soknál!”
„A szülinapi torták legnagyobb kudarca, amit valaha láttam. Ja, nem én csináltam, úgy rendeltem.”
