Óriási változás jön a bankolásban: a kormány friss rendelete minden magyar települést érint. Mutatjuk, mit jelent ez a gyakorlatban, és hogyan hat a lakosságra!
A kormány nemrég egy váratlan döntést hozott, amely hamarosan az ország minden településének életét megváltoztatja. A friss rendelet értelmében kötelező lesz olyan szolgáltatást biztosítani, ami eddig sok helyen nem volt elérhető. A cél világos: javítani a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést. De milyen következményei lesznek a döntésnek a kisebb falvakban élők és a bankok számára? Mutatjuk a részleteket, hogy felkészülhess a változásra!
Miért hozta meg a kormány az új ATM-rendeletet?
Az elmúlt években egyre több panasz érkezett a vidéki lakosság részéről arra, hogy sok kistelepülésen gyakorlatilag lehetetlen készpénzhez jutni. Bár a digitális fizetés és az online bankolás egyre elterjedtebb, Magyarországon még mindig sokan használnak készpénzt a mindennapokban – különösen az idősebb korosztály és a kisebb falvak lakói.
A kormány célja az új rendelettel, hogy mindenki számára elérhetővé tegye a banki alapszolgáltatásokat, függetlenül attól, hogy mekkora településen él valaki. Az intézkedés segíthet csökkenteni a vidéki térségek hátrányát, javítva a pénzügyi infrastruktúra színvonalát.
A Magyar Nemzeti Bank korábbi adatai szerint több száz magyar településen egyáltalán nincs bankautomata, így az ott élőknek sokszor kilométereket kell utazniuk a legközelebbi városba egy egyszerű készpénzfelvételért. Ezt a helyzetet kívánja orvosolni a most bejelentett rendelet.
Milyen változásokra számíthatnak a települések?
A kormány rendelete egyértelművé teszi: minden magyar településen kötelező lesz legalább egy bankautomatát üzemeltetni. Ez nemcsak a nagyobb városokra, hanem a legkisebb, néhány száz fős falvakra is vonatkozik. A döntés hatása tehát országos lesz.
Konkrét változások:
- Az ATM-hálózat jelentős bővítése várható: A bankoknak vagy állami szereplőknek meg kell találniuk a módját annak, hogy minden településen biztosítsák a készpénzfelvétel lehetőségét.
- 2025. április 30-ig elő kell terjeszteni a kivitelezési tervet: A nemzetgazdasági miniszter feladata lesz egy pontos javaslat kidolgozása, amely tartalmazza a költségvetést és a megvalósítás részleteit.
- Nem lesz kivétel: A rendelet nem tesz különbséget településméret szerint. A legkisebb, eddig banki szolgáltatás nélküli falvak is érintettek.
Ez a lépés jelentős infrastrukturális beruházásokat igényel, hiszen nemcsak új ATM-ek telepítéséről van szó, hanem a folyamatos üzemeltetésről és karbantartásról is.
A bankok és pénzintézetek számára ez komoly logisztikai kihívást jelenthet – de az állam részéről érkezhet pénzügyi támogatás, hogy csökkentsék a vidéki telepítés költségeit.
Kik viselik majd az ATM-hálózat bővítésének költségeit?
Az új rendelet egyik legfontosabb kérdése, hogy ki finanszírozza majd az ATM-ek telepítését és fenntartását – főleg a kisebb, kevésbé forgalmas településeken, ahol az automaták működtetése nem feltétlenül nyereséges a bankok számára.
Lehetséges finanszírozási megoldások:
- Bankok terhei növekedhetnek
Az egyik opció, hogy a kereskedelmi bankok vállalják a teljes költséget. Ez viszont komoly kiadásokat jelentene számukra, hiszen nemcsak a gépek telepítése, de a rendszeres karbantartás, üzemeltetés és biztonságtechnikai védelem is folyamatos költséget jelent. - Állami támogatás
Felmerülhet, hogy az állam pénzügyi hozzájárulással ösztönözze a bankokat az ATM-ek vidéki telepítésére. Korábban más országokban is alkalmaztak hasonló modelleket a pénzügyi szolgáltatások egyenlő elérhetőségének biztosítására. - Új szereplők bevonása
A fintech cégek vagy kereskedelmi láncok bevonása is megoldás lehet. Elképzelhető, hogy boltok, posták, benzinkutak területén helyeznek majd el automatákat, vagy közös üzemeltetési megállapodások születnek. - Alternatív megoldások (pl. mobil ATM-ek)
Egyes szakértők szerint kisebb településeken költséghatékonyabb lehet mobil ATM-ek vagy cashback szolgáltatás bevezetése, amelyeket kevésbé terhel állandó költség.
Egyelőre a részletek még kidolgozás alatt állnak, és a következő hónapokban derülhet ki, pontosan milyen konstrukcióban történik a finanszírozás.
Hogyan érinti a döntés a vidéki lakosságot?
A kormány rendelete leginkább a vidéki lakosság életében hozhat látványos változást. Számos olyan település van Magyarországon, ahol jelenleg nincs lehetőség helyben készpénzfelvételre – az ott élőknek gyakran a legközelebbi városba kell utazniuk, akár több kilométert is, hogy pénzhez jussanak.
Mit jelent ez a mindennapokban?
- Könnyebb készpénzhez jutás
Az ATM-hálózat bővítése azt eredményezi, hogy a kisebb falvakban élők számára is elérhetővé válik a helyben történő készpénzfelvétel, megszűnhet a hosszú utazás kényszere. - Pénzügyi szolgáltatásokhoz való egyenlőbb hozzáférés
A döntés segíthet csökkenteni a vidéki térségek hátrányát, hiszen a készpénzhez való hozzáférés ma még mindig alapvető pénzügyi szükséglet – különösen az idősebb generációk körében. - Élénkülhet a helyi gazdaság
Ha a településeken könnyebben elérhető a készpénz, az vásárlási kedvet is növelhet, hiszen a helyi boltok, szolgáltatók közvetlen haszonélvezői lehetnek a megnövekedett forgalomnak.
Idősebbek és digitális bankolás nélkül élők előnyben
Fontos kiemelni, hogy a döntés elsősorban azokat a társadalmi csoportokat segíti, akik nem használják aktívan az online bankolást vagy kártyás fizetést, hanem a készpénzhasználatra támaszkodnak a mindennapi ügyeik intézése során.
Korábbi intézkedések: miért volt szükség most közbeavatkozásra?
Az elmúlt években már többször felmerült a kérdés, hogyan lehet javítani a vidéki térségek pénzügyi szolgáltatásainak elérhetőségét. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábban is sürgette a bankokat, hogy növeljék az ATM-ek számát, és bővítsék a hálózatot a kisebb településeken is.
Mi történt eddig?
- 2023-ban az MNB ajánlásokat fogalmazott meg a bankok felé, hogy önkéntes alapon bővítsék a vidéki ATM-hálózatot.
- Néhány bank kísérletképpen elindított közös ATM-üzemeltetési projekteket is, de ezek nem hoztak átütő eredményt, hiszen üzletileg kevésbé voltak vonzóak a kis forgalmú települések.
Miért lépett most a kormány?
A korábbi ösztönző intézkedések nem bizonyultak elegendőnek: továbbra is több száz magyar település maradt bankautomata nélkül, ami főként az idősebbek és a digitális megoldásokhoz kevésbé hozzáférő rétegek számára jelentett hátrányt.
A kormány ezért most rendeleti úton, kötelező érvénnyel írja elő az ATM-ek telepítését, hogy:
- Felszámolja az ellátatlan településeket.
- Biztosítsa a készpénzhez való hozzáférés jogát minden állampolgár számára.
- Zárkóztatni kezdje a vidéki térségek pénzügyi infrastruktúráját.
Ez a lépés tehát válasz a korábbi intézkedések korlátozott eredményeire, és markánsabb, kötelező jellegű beavatkozásként jelenik meg.
Összefoglaló gondolatok
A kormány frissen meghozott ATM-rendelete jelentős lépés a vidéki pénzügyi infrastruktúra fejlesztése felé. Bár a részletek és a pontos finanszírozás még kidolgozás alatt állnak, az biztos, hogy a döntés minden magyar települést érinteni fog, függetlenül annak méretétől vagy földrajzi elhelyezkedésétől.
A lépés egyértelműen kedvez a vidéki lakosságnak, hiszen helyben válik elérhetővé a készpénzfelvétel lehetősége. Ugyanakkor komoly kihívások elé állítja a pénzintézeteket és a döntéshozókat: megtalálni azt a fenntartható modellt, amely hosszú távon is biztosítja a működést.
Ahogy közeledik a 2025-ös határidő, biztosan újabb részletek derülnek ki arról, pontosan milyen formában valósul meg a rendelet a gyakorlatban.
