Nem telhet el karácsony szaloncukor nélkül. Azon kívül, hogy imádjuk elcsipegetni az ünnepi menü után, csodálatos éke a karácsonyfának is. Megszámlálhatatlan variációja létezik a zseléstől a legkifinomultabb ízekig. Különböző ízek, különböző formák, különböző csomagolások és árkategóriák közül válogathatunk.
Ugyanakkor szinte semmit nem tudunk a szaloncukorról azon kívül, hogy milyen ízű, mennyibe kerül vagy hol tudjuk beszerezni kedvenc ízeinket. Posztunkat azért hoztuk létre, hogy jó néhány érdekességet elárulhassunk erről az ünnepi édességről.
A fondant-cukor volt a szaloncukor elődje.
A fondant-cukor a 18. században indult hódító útjára Franciaországból. Készítése során cukoroldatot főztek, amiből aztán egy puha, kikristályosodott massza lett.
A szaloncukor csak főúri házakban volt megtalálható.
Az 1800-as évek végén terjedt el Magyarországon a fondant alapú cukrok gyártása. A főúri és polgári házakban kínálták az édességet a vendégeknek.
Szinte biztosak vagyunk benne, hogy nem tudtál arról, hogy karácsonyfa szaloncukorral való díszítése magyar szokás. Maga a karácsonyfa-állítás Németországból érkezett hozzánk, de szaloncukrot mi tettünk rá először.
A karácsonyfák színre lépésekor hazánkban még nem mindenki állt úgy anyagilag, hogy megvásárolhassa az ünnepi fenyőt. Csak a gazdag, tehetős családok kiváltsága volt a karácsonyfa, amit kezdetben aszalt gyümölcsökkel, mézeskaláccsal és papírból készített díszekkel ékesítettek. Csak később alakult ki az a szokás, hogy fára akasztották a szaloncukrot. A szalonokban kezdődött mindez, ahol az addig tálkákban kínált cukorkákkal díszítették a fenyőfákat.
Ugyan hivatalosan nem tartozik a hungarikumok közé, de csakis Magyarországon díszítjük szaloncukorral a karácsonyfát.
A kezdet kezdetén, mint minden más, a szaloncukor is kézzel készült. Stühmer Frigyes, a hamburgi cukrászmester Magyarországon, első gőzüzemű csokoládégyárában kezdett bele a szaloncukor gyártásába, akkor még a Gerbeaud cukrászda részére.
A szaloncukor-készítési műveletek közül legtovább a csomagolópapír rojtozása maradt kézi, de a későbbiekben az úgynevezett ricselő gép segítségével ez a befejező folyamat is gépesítve lett. A cukrászdákban az inasok dolga volt a rojtozó gép működtetése. A szaloncukor formákat először rizslisztbe mártották, ezután beleöntötték a folyékony cukormasszát, majd miután megdermedt különböző színű, csillogó sztaniolpapírba csomagolták a kész terméket.
A gazdagok minden évben a cukrászdáknak adták le a rendeléseket, valamint kiválaszthatták az édesség ízét, mennyiségét és a csomagolását is. A kevésbé tehetős emberek azonban otthonaikban készítették el a fára való díszeket.
Nem is hinnénk, de a korabeli szakácskönyvek több szaloncukor-receptet is tartalmaztak. Kugler Géza szakácskönyve 1891-ben jelent meg és már abban a kiadásban is tizenhétféle szaloncukor receptjét osztotta meg olvasóival. Olyan izgalmas szerepeltek a könyvben, mint a szalon-ananász czukorka, szalon-pisztácz-czukorka vagy a szalon-marasquin-czukorka.
A két világháború alatt hatalmas volt az elszegényedés mértéke, ennek köszönhetően pedig a szaloncukor-termelés is jelentős mértékben csökkent a gyárakban. A tömeges termelés csak az ötvenes években indulhatott újra.
Szaloncukor napjainkban
A jelenben húsz csokoládégyár több, mint 150-féle szaloncukrot kínál karácsony előtt. Lehetetlen felsorolni minden ízt, hiszen a hagyományos zselés szaloncukortól kezdve, a joghurtoson, krémlikőrösön át a mákosig minden ízben megtalálható a boltok polcain.
2019-ben 3500 tonna szaloncukor fogyott el Magyarországon, ami hatalmas mennyiség, hiszen egy szezonális termékről beszélünk. Az eladott szaloncukrok értéke 6,5 milliárd forint volt, aminek oka, hogy egyre több vásárló választja inkább a drágább, de jobb minőségű szaloncukrokat.
Természetesen a hatalmas választék mellett mi magunk is készíthetünk szaloncukrot házilag. Az interneten rengeteg receptet találunk, amikből kedvünkre válogathatunk.
Nektek melyik íz a kedvencetek?