Él egy lakásban egy nő, akit 20 éves létére mackók, cumik és kiskacsás ruhák vesznek körül. De miért?
Max annak ellenére, hogy 20 éves, még gyereknek adja ki magát. Kentuckyban él a 31 éves „apjával”, Johnnyval (aki egyébként a pasija). A bizarr kapcsolatban élő pár remekül érzi magát, és azt mondja, hogy ez nem fétis, hanem életforma.
Max hangsúlyozza, hogy ő egy felnőtt ember, aki képes racionális döntéseket hozni. Hozzáteszi azonban, hogy Pán Péterhez hasonlóan ő sem akar felnőni. A különös kapcsolat megadja neki ezt a lehetőséget, és Johnny készségesen részt vesz az egész szerepjátékban.
Természetesen a gyerekekhez hasonlóan Maxnek is vannak szabályai. Nincs visszabeszélés „apucinak”, vagy késői lefekvés. A szabályok be nem tartása miatt a sarokba kell állnia. Vagy valami hasonló „büntiben” lesz része…
Max szereti a délutáni szunyókálást, parklátogatást, és a hintázást. A nap legjobb része az este, amikor apuci esti mesét olvas. Egy 5 éves megirigyelné Max játékgyűjteményét is…
A nő egy pillanatra sem esik ki a szerepéből. Egész nap kisbabának adja ki magát. Bénaságokat rajzol, nyafog vacsora közben, gügyögve beszél stb.
Johnnynak gondoskodnia kell az „5 éves kislányáról”. Közös tanulás, meseolvasás, öltöztetés és nevelés…
Max az idő nagy részét 5 évesként tölti. Amikor azonban a helyzet úgy kívánja, kiveszi a cumit a szájából, és átlagos 20 éves lesz.
Míg a pár bizarr életmódja mindennapos, Max normális életet is él. Fizeti a számlákat, dolgozik és „felnőtt” feladatokat is ellát. Szerinte tudja, hol húzódnak a határok, és igyekszik nem átlépni azokat.
Mit gondoltok? Írjátok meg a véleményeteket kommentben!