Ha gyermekek elleni erőszakról van szó, akkor minden esetben értesíteni kell a rendőrséget, és ha valamilyen zavaró eseményt látunk velük kapcsolatban az utcán, akkor semmiképpen nem mehetünk el közömbösen.
Olgának nem volt ideje megfelelően reagálni a helyzetre és nagyon sajnálja, de meg akarja osztani a történetet, hogy figyelmeztesse a többi embert és talán így mások figyelmét is felhívhatja bizonyos problémákra.
Épp a barátaival szeretett volna találkozni, amikor meglátott egy síró kislányt egy villamosmegállóban. A gyerek körülbelül hétéves lehetett. Az eső zuhogott és a pici csak egy pulóvert és egy tornacipőt viselt.
Olga meg volt győződve róla, hogy a kislány csak eltévedt, ezért közelebb lépett hozzá és megkérdezte, hogy segíthet-e valamilyen módon.
A lány továbbra is sírt, de a zokogás közepette elmondta, hogy az anyukáját várja, aki busszal jön majd a bátyjával együtt. Megkérdeztem tőle, hogy miért van egyedül és miért nincs rajta kabát. Azt mondta, hogy az anyja megbüntette, és nem engedte, hogy velük menjen busszal. Azt mondta neki, hogy várjon egy órát a buszmegállóba, amíg visszaérnek.
Hogy őszinte legyek teljesen nonszensz, hogy hagyhattak egy kisgyereket este a buszmegállóba. Meg sem fordult a szülő fejében, hogy mennyi szörnyűség történhet vele? Gondoltam magamban, hogy megvárom a nőt és jól beolvasok neki. Ha nem tud értelmes választ adni, akkor pedig feljelentem a rendőrségen.
Hogy őszinte legyek teljesen nonszensz, hogy hagyhattak egy kisgyereket este a buszmegállóba. Meg sem fordult a szülő fejében, hogy mennyi szörnyűség történhet vele? Gondoltam magamban, hogy megvárom a nőt és jól beolvasok neki. Ha nem tud értelmes választ adni, akkor pedig feljelentem a rendőrségen.
Egy kis idő múlva megjelent az anya és elkezdte rángatni a Júlia nevű kislányt. Ezt nem hagyhatta szó nélkül, ezért közbeavatkozott.
„Hogy lehet így viselkedni a saját gyerekével? Kockára teszi az egészségét, akár még bele is halhat. Mit képzel maga? Annyi rossz ember mászkál az utcákon, hogy még akár el is rabolhatnák” -mondta neki Olga.
Az anya ránézett és így szólt.
„Mit ugrálsz te nekem? Nem is a te gyereked. Ha egy gyerek szemtelen az anyjával, akkor a szülő felelőssége, hogy megbüntesse és helyretegye. Az én gyerekem és azt teszek vele, amit akarok. Nem te szülted. Foglalkozz a saját gyerekeddel.„
Olga teljesen ledöbbent. Nem tudta elhinni, amit a gyerek anyja a fejéhez vágott.
„Őszintén szólva annyira megdöbbentem, hogy szóhoz sem jutottam. Olyan harag volt benne, hogy azt hittem megőrülök. Az anyja felcibálta a gyereket a buszra. Próbáltam követni őket, de a buszsofőr elhajtott.„
„Nem tudtam mit tehetnék. Hiába hívom a rendőrséget, mire odaértek volna, már messze járnak. Bánom, hogy nem voltam erőszakosabb.„
Mit gondoltok? Írjátok meg kommentben a véleményeteket!
*a fényképek csak tájékoztató jellegűek