A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike. Legközelebbi rokonai a manysi és a hanti nyelv, majd utánuk az udmurt, a komi, a mari és a mordvin nyelvek.
A magyar nyelv legtöbb beszélője Magyarországon él, azon kívül pedig főleg a Kárpát-medence többi országában beszélik, mint például Románia, Szlovákia, Szerbia, Ukrajna, Szlovénia, Horvátország és Ausztria.
1836 óta hivatalos nyelv Magyarországon a magyar, 1844 óta pedig az ország kizárólagos hivatalos nyelve. 2011-ben szabályozták a kisebbségi nyelvek jogait, a magyar jelnyelvet pedig 2009 novemberében tették hivatalossá, amely 2010 júniusától érvényben van.
Az anyanyelvi beszélők száma szerint a magyar nyelvet a világ nyelveinek 62. helyére teszik. Európában a 14. lebeszéltebb nyelv, illetve a legbeszéltebb olyan nyelv, amely nem az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartozik. A magyar agglutináló nyelv. A magyar írásrendszer a latin ábécé bővített változata.
A magyar nyelv rendkívül nehéz, de annál csodálatosabb és játékosabb. A következőkben mutatunk néhány palindrom, vagyis oda-vissza ugyanaz mondatot.
Indul a görög aludni
Marad a madaram
Sima haja hamis
A kirakó karika
A sah kerek hasa
A tari pap irata
Csak a mama makacs
Csáp alakú kalapács
Edit nem ment ide
Életem Etelé
Kegyelmes sem legyek?
Kelemen nem Elek
Kis Elek elesik
Régi görög igér
Sokáig él légi Ákos
Te mező, neveled eleven őzemet
Te pék, láttál képet?
E teke fekete
Géza kék az ég
Goromba rab morog
Igérete régi
Márta halad, s dala hat rám
Kis erek mentén, láp sík ölén oda van a bánya rabja: Jaj, Baranyában a vadon élő Kis Pálnét nem keresik.
Talán nincs is a világon még egy olyan nyelv, amelyben mindez lehetséges.