Vannak, akik nem olyan szerencsések, mint mások. Az élet kegyetlenül elbánt néhányunkkal és sokan az utcára kerültek. Elvesztették az otthonukat, családjukat. Az utcán kóborolnak és abban reménykednek, hogy egy kis alamizsnához jutnak. Sokan azt gondolják, hogy csak a szenvedélybetegek és a függőségek miatt vesztheti el valaki az otthonát. Ez tévedés. Lehet valaki a világ legkedvesebb embere is, de ha hoz egy rossz döntést, máris elvész a feje felől a tető.
Mai cikkünk szereplője João Coelho Guimarães is ilyen sorsra jutott. 45 éves és már 3 éve az utcákon kóborol. Egy fodrászüzlet előtt sétált és úgy gondolta, hogy megkérdezi az ott dolgozóktól, hogy nem vágnák-e le a szakállát.
Számtalan helyről azonnal elzavarnak egy hajléktalant, de Alessandro a fodrászmester gondolkodás nélkül beleegyezett. Nem csak a szakállát vágták le, hanem egy teljes átalakítást kapott. Természetesen ételt is ajánlottak neki, melyet vonakodva, de elfogadott. Ezután megengedték, hogy használja a szalon fürdőszobáját, ahol letusolhatott.
A fodrászat tulajdonosa nekikezdett a műveletnek és az eredmény elképesztő lett. A művelet 2 órán át tartott. Minden dolgozó segített valamiben. Egy teljesen más ember állt fel a székből, mint aki beleült. Az alkalmazottaktól kapott tiszta inget, cipőt és kabátot is. De az igazán érdekes csavar még csak most jön!
João reakciója már önmagában megérte az egészet. Őszintén meglepődött és nagyon hálás volt. Nem sokat mondott, de a könnyei többet értek, mint bármely szó.
A dolognak hamar híre ment és felkeresték Alessandro-t és João-t, hogy interjút készítsenek velük. Megkérdezték a fordászmestertől, hogy miért vállalta el a munkát.
„Segíteni akartunk neki, mert láttuk, hogy szüksége van rá. Az ember tegyen meg mindent, amit csak tud. Többször is láttuk már az elmúlt hónapokban és már akkor megfogalmazódott bennünk a kérdés, hogy vajon miként tudnánk valahogy segíteni neki. Egy fodrászattól ez a minimum.” – mesélte Alessandro
A világjárvány miatt sokan elveszítették szeretteiket, mások pénzügyi nehézségekkel küzdenek. Egy ilyen apróság is fontos lehet manapság.
Hatalmas átalakulás…
A változásról készült képek hamar végigfutottak a neten. Százezrek osztották meg mindenhol a világban. Végül João elveszettnek hitt családja is meglátta ezeket a képeket és így azonnal felvették a kapcsolatot a fodrászüzlettel, akik boldogan leszervezték a találkozót. A férfi húga jött el. Tíz éve már elveszettnek hitték egymást. Mindketten úgy gondolták, hogy a másik már rég meghalt.
A nagy találkozás ellenére João nem akart hazamenni. Aki ennyi időt tölt az utcán, az már nehezen tud újra felülni a mókuskerékre. A társadalomba való beilleszkedés sok esetben már lehetetlen. Így érzi szabadnak magát. Természetesen a kapcsolatot tartani fogják a nővérével.
Boldogok, hogy újra együtt lehetnek.
A családja megosztott pár fotót abból az időből, amikor még együtt voltak.
Nem akarta elmesélni, hogy miért lett végül hajléktalan…
Mit gondoltok? Írjátok meg a véleményeteket kommentben!