Búvárok merültek a Nagy Kék Lyuk mélyére, és félelmetes dolgokat találtak.
A Nagy Kék Lyuk (Great Blue Hole) egy hatalmas tengeri víznyelő Belize partjainál, a Karib-tengerben. Ez a különleges természeti képződmény egy közkedvelt búvárhelyszín és a világ egyik legismertebb tengeri csodája. Néhány fontos tudnivaló a Nagy Kék Lyukról:
- Földrajzi elhelyezkedés: A Lighthouse Reef atollnál található, amely Belize partjaitól mintegy 70 kilométerre fekszik.
- Méretei: Körülbelül 300 méter átmérőjű és több mint 120 méter mély. A kör alakú lyuk sötétkék színe a mélyebb víz miatt láthatóan elüt a sekélyebb környező vizektől.
- Kialakulása: A Nagy Kék Lyuk a jégkorszak alatt, egy mészkőképződmény összeomlásával jött létre, amikor a tengeri szint sokkal alacsonyabb volt. A képződmény egykor barlangrendszer volt, amely a tengerszint emelkedésével vízzel telt meg.
- Élővilág: Számos tengeri faj él a Nagy Kék Lyukban, beleértve a különféle cápafajokat (például a karibi szirti cápát és a dajkacápát), rájákat és különféle halfajokat. Az alacsony oxigénszint miatt azonban az élet a mélyebb részeken korlátozott.
- Búvárkodás: A Nagy Kék Lyuk a világ egyik legizgalmasabb merülési helyszíne. Búvárok számára nagy élmény a mélyben található cseppkövek, sztalaktitok felfedezése, amelyeket még a barlangrendszer összeomlása előtt alkotott a természet.
- Világhírű népszerűsége: A Nagy Kék Lyuk az UNESCO világörökségi helyszínek közé tartozik, és Jacques Cousteau tette világszerte híressé, amikor 1971-ben felfedezte és a világ egyik legjobb búvárhelyszíneként ismerte el.
A Nagy Kék Lyuk nemcsak lenyűgöző látvány, hanem a földtörténeti és ökológiai kutatások szempontjából is kiemelkedően fontos helyszín.
Több búvár- és kutatóexpedíció is merült már le a Nagy Kék Lyuk aljára, hogy felfedezze titkait. Ezek a merülések izgalmas és sokszor meglepő felfedezésekhez vezettek, amelyek új fényt vetettek a hely geológiai és ökológiai sajátosságaira.
1. Jacques Cousteau és az első expedíció
Az első nagy figyelmet keltő merülés 1971-ben történt, amikor a híres francia óceánkutató, Jacques Cousteau vezette lemerülő csapatával. Cousteau hajója, a Calypso, a világ egyik legjobb búvárhelyeként ismerte el a Nagy Kék Lyukat, és mély merülései során felfedezte a barlang belsejében található hatalmas cseppkőformációkat és sztalaktitokat. Ezek a mészkőképződmények a barlang szárazföldi időszakából származnak, mielőtt a területet elárasztotta volna a tenger.
2. 2018-as Richard Branson expedíció
Richard Branson, a Virgin cég alapítója, és Fabien Cousteau, Jacques Cousteau unokája, 2018-ban mélytengeri tengeralattjárókkal merült le a Nagy Kék Lyuk aljára. Ez volt az első alkalom, hogy modern technológiával, különleges tengeralattjáróval térképezték fel az alját. Az expedíció során 3D-s térképet készítettek a lyuk belsejéről és az alján lévő rejtélyes képződményekről.
Felfedezések:
- Hidrogén-szulfid réteg: Körülbelül 90 méteres mélységben egy vastag hidrogén-szulfid réteget találtak, amely elzárja a Napfényt és oxigénmentes környezetet teremt. Ezen a rétegen túl semmiféle életet nem találtak.
- Állati maradványok: A hidrogén-szulfid réteg alatt a kutatók cápák és más tengeri állatok maradványait találták, amelyeket valószínűleg a rétegbe belépve a méreganyagok megöltek.
- Geológiai formációk: Felszín alatti cseppkőalakzatokat, nagy sztalaktitokat és mészkőoszlopokat találtak, amelyek a barlang száraz időszakában, körülbelül 10-15 ezer évvel ezelőtt alakultak ki. Ezek a formációk érdekes információkat nyújtanak a Föld egykori klímájáról és a tengeri szint változásairól.
3. 2022-es expedíció a tengerfenéki élet kutatására
2022-ben egy tudományos kutatócsoport speciális eszközökkel merült a Nagy Kék Lyuk mélyére, hogy feltérképezze az alján található tengeri élővilágot és mikrobiális formákat. Az expedíció alatt kiderült, hogy a mély, oxigénszegény környezetben szokatlan mikroorganizmusok élnek, amelyek képesek alkalmazkodni a különleges körülményekhez, de nagyobb életformákat nem találtak.
A Nagy Kék Lyuk rejtélyei
Az expedíciók által talált különleges képződmények és a hidrogén-szulfid réteg bizonyítják, hogy a Nagy Kék Lyuk alja lényegében egy „időkapszula”, amely a földtörténeti múltat őrzi. Az itt végzett kutatások hozzájárulnak a klímaváltozás és a tengeri ökoszisztémák fejlődésének megértéséhez, mivel a barlang formációi és állapota sok információval szolgálnak a jégkorszak előtti és utáni földtörténeti időszakokról.
Többen is életüket vesztették a Nagy Kék Lyukban. A feljegyzések három elveszett búvárról szólnak. A Bergman-féle expedíció során kettő búvár maradványait egyértelműen megtalálták.
A Nagy Kék Lyukban valószínűleg három ember tűnt el, ezek közül mi kettőnek a maradványaival találkoztunk a víznyelő alján. Nem zargattuk a csontvázakat, feljövetelünk után tisztelettudóan tudattuk a belize-i kormánnyal, hogy hol találhatják meg őket – később azonban mindenki úgy döntött, hogy nem indítanak mentési folyamatot
A kutatók szerint a víznyelő vaksötét mélysége tiszteletteljes végső nyughely az elhunyt búvároknak. Nem kell őket zargatni.
Ha érdekelnek további Természet kategóriájú cikkek akkor kattints ide!
