Az embereket kimondottan érdekli, hogy mi is van valójában a Magyarországon közzétett statisztikák mögött. Valóban lehet-e nekik hinni, vagy csak szemfényvesztés az egész? Erre Pártos Balázs őszinte és egyértelmű posztokban válaszol, melyek nem fedik el az igazságot. Balázs, aki fizikát, matematikát tanult és több, mint 10 évet töltött a felsőoktatásban, ápolóként is dolgozott egy neurológiai klinika intenzív osztályán. Most viszont energetikával foglalkozik. Átfogó tudásának köszönhetően még a legegyszerűbb emberek is képesek megérteni szavait és számításait. Hiszen amióta létezik a vírus a férfi folyamatosan csak számol.
Elmondása szerint nincs szükség óriási matematikai tudásra ahhoz, hogy valaki kiszámolja mi a helyzet. Bőven elegendő hozzá a négy alapművelet.
A Magyar Orvosi Kamara még a tavalyi év során felkérte őt és még 15 szakembert, hogy segítsenek értelmezni a publikált adatokat. Akkor még naivan azt hitték, hogy kapnak még infót, de hamar rá kellett jönniük sajnos nem fognak többet szolgáltatni. Emiatt nem is voltak képesek szinte semmit csinálni. Balázs később úgy döntött, hogy tovább folytatja a munkát, csak saját Facebook oldalán.
Egy interjú során megkérdezték tőle, hogy a valós adatok mennyivel lehetnek magasabbak a publikáltnál?
Szerinte nem releváns. Azok, akik még a tavalyi év során a november-decemberi időszak előtt betegedtek meg , már lazán elkaphatják újra a fertőzést. Jelenleg pusztán azon személyek élvezhetnek védettséget, akik hat hónapon belül kapták el a betegséget és gyógyultak fel belőle.
Egyik posztjában a novemberi középadatokkal számolt miszerint akkor 150 ezer igazolt fertőzött volt hazánkban, most ez a szám 720 ezernél tart. Ha nem számolja bele az elhalálozottakat, akkor nagyjából 500 ezer ember élvez természetes védettséget. A valódi adatok viszont ennek a három-négyszerese lehet.
Hozzátette, hogy ez azért gondolja így, mert hasonló adatok jöttek ki Szlovákiában, ahol már nagymintás tesztelésre is sok került. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora kezdetben hússzoros, majd tízszeres aluldetektálásról nyilatkozott, ám még az utóbbi sem nevezhető valósnak, mivel több, mint 5 milliós védettséget élvező embernél már igencsak lassulnia kellene a vírusnak. Ez viszont még nem történt meg.
Másfél-kétmillióra tette azoknak a számát, akik természetes védettséget élveznek, és hozzácsapta azt a közel 1 millió beoltottat, akik már megkapták a második adag oltásukat és azóta eltelt egy hét. Ez is csak abban az esetben releváns, ha engedékenyek vagyunk a kínai vakcinával, melyről legutóbb kiderült, hogy nem is annyira hatékony. Becslései szerint Magyarország lakkosságának pusztán harmada védett. Saját, egyéni véleménye szerint viszont csak negyedénél járunk.
Rettentően keveset tesztelünk, aminek az az átka, hogy csak azok kerülnek be a statisztikába, akiknél az elhalálozás előtt sikerült levenni a mintát és az pozitív eredményt hozott. A tesztelés hiánya arra is kiterjed, hogy az új fertőzöttek szintén nem kerülnek be a statisztikába, így azok sem, akik lélegeztetőgépre kerülnek.
Amennyiben valaki elhuny, ám a rendszer adatai szerint nem pozitív (mivel nem sikerült mintát levenni) nem vezetheti fel koronavírusos áldozatként. Pártos szerint kettő tesztet kellene csináltatni egy PCR-t és egy antitesteset. Egyikből kiderül ki aktív fertőzött, a másikból, hogy kinek van ellenanyag a szervezetében. Számításai szerint 100 ezer tesztet kellene csinálni ahhoz, hogy sóval tisztább képet kapjunk.
Kitért az elhunytak számára is. A mostani adatok közel sem véglegesek, amikor utoljára nézte akkor még 143 161 főnél jártunk. 2019-ben ez az adat 129 275 volt, 2015-2019 között pedig 131 357. Ennek tükrében 12-14 ezer fő lehet a többlethalálozás áldozata, decemberben 9500 elhunytnál tartottunk. Ezek a januártól decemberig tartó adatokat foglalják magukba, ám bölcsebb lenne márciustól márciusig vizsgálni, mivel előtte még nem volt koronavírus.
„Év közben mínusz 3500 fő volt a halálozás kumuláltan az előző év azonos időszakához képest, tehát a 12-14 ezerhez hozzá kell adni még 3500-at, így tehát ez a végén 17500-nál is több lehet. A tavalyi év ugyanis még mindig nincs lezárva, és ez csak nőni fog már, csökkenni nem, hiszen halálozást nem vonnak vissza.” – mondta Pártos.
Valójában az lenne a legbölcsebb, ha augusztustól néznénk az adatokat, amikor megjelent a második hullám. 2020-ban a 34-53. hét között 62 681-en hunytak el. 2015-2019 átlagában ez a szám 48 657 fő volt, 2019-ben pedig 47 479.
„A többlethalálozás a 34-53. hetekben tehát 14 024, illetve 15 202 fő, arányaiban 28,8%, illetve 32%. A hivatalos koronavírus-áldozatok száma augusztus közepétől december végéig 8930.”
Hozzátette, hogy nem minden többlethalálesetért a koronavírus a felelős, ám java részéért igen. Nagyon sok olyan ember van, aki el sem jut a kórházba, hanem a négy fal között hunyja le szemét. Vidéken talán még rosszabb, mert egyes helyeken nincsenek meg a megfelelő higiéniai körülmények, és bizony rengetegen kényszerülnek arra, hogy egy háztartásban éljenek családjukkal. Ha valamilyen csoda folytán mégis bekerülnének a kórházba, nem tesztelik le őket, így nem is kerülnek be a statisztikába.
„Sok olyan ember van, aki nem koronavírusban, hanem koronavírussal hal meg, aminek oka lehet az ellátórendszer kapacitáshiánya, vagy maga a járvány is. Ez sajnos a jövőben sem lesz másképp, mert sok műtétet, beavatkozást, diagnosztikát fognak eltolni.”
Egy budapesti temetkezési vállalatnál dolgozó alkalmazott arról számolt be az egyik posztja alatt, hogy már nincs kapacitásuk több testet tárolni. Az anyakönyvvezetők a halotti kivonatokat egyes régiókban már 3 hónapos határidővel adják ki a 8 nap helyett.
Kérdezték, hogy van-e olyan politikus, aki jól és helyén kezeli ezt a helyzetet?! Erre azt a választ adta, hogy nincs. A politikusok nagy része abban a hitben van, hogy csak az oltakozással el lehet kerülni a további problémákat, de ez nem igaz. Ha mégis van olyan, aki ez ellen van, azt egyből elítélik, ezért inkább csendben marad.
Az ország közel 80%-a a kormánnyal ért egyet, vagyis a nyitás mellett teszik le voksukat. De nemcsak a kormány, hanem az emberek is ezt szeretnék, és a kormány közvélemény-kutatások alapján irányít. Ezzel egy ellenzék sem mer szembeszállni főleg nem most, a választások előtt.
Balázs szerint egy szigorú lezárásra lenne szükség ahhoz, hogy valami javuljon, ennek időtartama minimum 3 hónap. Vuhanban is ezt tették, holott akkor még nem volt ekkora fertőzöttség. A zárást Ausztrália és Új-Zéland is követte. Náluk már nincs is járvány. Nagyon sok ország viszont az oltakozásra hagyatkozik, de ez nem elég.
A legszembetűnőbb példa akkor mutatkozik meg, ha összehasonlítjuk Izrael és Chile esetét. Mielőtt Izraelben megkezdődött volna a tömeges oltást, egy szigorú zárás volt érvényben, ezzel a korlátozásokat már most képesek voltak enyhíteni. Ezzel szemben Chilében csak oltottak, de nem zártak, és tömegesen hunynak el, holott ők is élmezőnyben vannak az átoltottság terén. Nyilván az is közrejátszik, hogy más-más vakcinával oltanak. Izrael Pfizert, Chile Sinovackot használ.
Ahhoz, hogy hasson az oltás, először le kell csökkenteni a fertőzöttek számát. Hiába megy el valaki oltani, ha tünetmentesként lazán továbbadja a vírust. S, ha valaki betegen kap oltást, annak rosszabb lefolyású lesz a betegsége is. Kivételt képez ez alól az mRNS alapú vakcina.
Arra kérdésre, hogy drasztikusan fognak-e romlani a számok, ha nem zárunk be, a következőt válaszolta:
„Nem feltétlenül. Mivel eddig sem volt normális, valódi zárás. Az iskolák kinyitása sem okoz majd olyan egetrengető nagy változást, mivel már nagy baj van. Olyan nem lesz, hogy az aktív fertőzöttek száma kétszeresére emelkedik, arra viszont nagy esély van, hogy még több elhunyt lesz, de ezt már az egészségügy nem fogja elbírni.
Mondják, hogy két hónapon belül javulás várható, de erre őszintén szólva kevés esély van. Nyilván vannak jobb és rosszabb időszakok, de valódi javulás csak a lakosság felének beoltása után lehet majd. tapasztalni. Eddig 4 millióan regisztráltak oltásra, ami azt jelenti, hogy a felnőtt lakosság fele még nem élne a vakcina lehetőségével.
Jogosan fáradnak bele az emberek a korlátozások betartásába?
„A mostani szabályokat korlátozásként élik meg, sosem éltek igazi korlátozások között. Amikor Budapest ostromakor jöttek a szovjet tankok, két hétre elbújtál a pincébe, hogy ne lőjenek agyon, poshadt vizet ittál és a sapkádba szartál, az tényleg korlátozás volt. Az, hogy nincs színház, kocsma, szórakozóhely, ehhez képest semmi. Ha kimész az utcára, mit látsz? Tele van emberekkel minden. Egy normális karantén nem így néz ki, most legfeljebb kellemetlen lett az élet. Tudom, hogy hogy sokan azért akarnak nyitást, mert nem kapnak kellő kormányzati vagy egyéb támogatást, és anyagilag már nem bírják. Sokan meg azért, mert nem érzik a bajt.” – idézzük Balázs szavait.
Pártos hozzátette, hogy nem biztos benne, hogy tovább folytatja az elemzéseket, aminek három oka is van. Mert a tömeget egyelőre ez nem érdekli és a döntéshozókat sem hatja meg, valamint a baj kellős közepén már nem modellezni kellene, hanem figyelni, hogy kikerüljék a golyókat. Most már valami másra lenne szüksége az országnak.
Már nem lehet leállni az oltási programot tovább kel csinálni, és el kell érni a 85-90%-os átoltottságot. Ha ezt csak úgy lehet elérni, hogy kötelezővé teszik, akkor meg kell tenni. Előtte azonban mindenképp be kellene zárni az országot, mert csak az oltással nem fog működni – hiszen most sem működik.