Vannak dolgok, amikhez egyszerűen nem mindenkinek lenne ereje. Emlékeztek a 127 óra című filmre? Azt hivatott bemutatni, hogy vannak olyan helyzetek az életben, amikor vagy összeszedjük minden bátorságunkat és megtesszük azt, amit meg kell…vagy feladjuk és ott végezzük.
A 30 éves Allen Helander úgy döntött, hogy a lábait amputáltatja. Egy furcsa betegségben szenvedett és nem volt más választása. A Dupuytren-kontraktúra (Viking-betegség) nagyon megnehezítette az életét. Különböző daganatok alakultak ki a lábán, melyen ugyan nem rákos, rosszindulatú daganatok, de nagyon fáj és nincs rá gyógymód. Semmilyen kezelés nem használt.
A tanárként dolgozó férfi a végén már kerekesszékbe kényszerült és esélyes volt, hogy fel kell adnia a hivatását.
Ő ennél azonban sokkal erősebb volt. Szeretett volna az újszülött kisfiával játszadozni, úgyhogy nem volt más választása. Vagy amputáltatja a lábait, vagy borzalmas fájdalmak között éli az életét egy tolószékbe.
Persze, ez nem ilyen egyszerű. Allen-nek már-már könyörögnie kellett az orvosoknak, hogy végezzék el az eljárást. Egy ilyen orvosi beavatkozás csak akkor engedélyezett, ha azzal életet mentenek. Allen végül meggyőzte őket, hogy az élete romokban van, és ezzel tudnák megmenteni.
Azzal is számolnia kellett, hogy a műtét után örökre tolószékbe kerül, de vállalta a kockázatot. Azt mondta, ha nem végzik el a műtétet, akkor mindenképp ez a sors vár rá. 2019-ben vágták le a jobb lábát, majd tavaly vágták le a balt is. Pár hétre rá megkapta a protéziseit és elkezdett újra járni.
Allen ma mindenre képes, amire más emberek. Dolgozik, sportol, a gyerekeivel játszik és képes újra élvezni az életet.
„Nem mindenki képes arra, amit én tettem, de remélem, hogy a történetem arra ösztönöz másokat, hogy igenis cselekedni kell. Meg kell tenni mindent azért, hogy jobb életük legyen. Azt akartam, hogy a fiaim is lássák, hogy nem szabad feladni. Az életben számtalan gyönyörű dolog van. Nem bántam meg semmit.” – mesélte a férfi.
Mit gondoltok? Írjátok meg a véleményeteket kommentben!