Milyen erős valójában a Magyar hadsereg a szomszédokhoz képest?

Milyen erős Magyarország hadserege? Pláne, hogyha összevetjük a szomszédaink haderejével. Na meg persze a legnagyobbakkal. A magyar honvédség hatalmas fejlődésen ment át az utóbbi időben, új fegyvereket és harci járműveket szereztek be. Illetve már elindult a TikTok csatornájuk is, mert persze arra is szükség van, mondjuk ahhoz, hogy még több emberhez eljussanak és így sokan elgondolkodjanak azon, hogy lehet csatlakozni kellene a sereghez.

Kezdjük onnan az egészet, hogy mikortól is létezik olyan, hogy Magyar hadsereg?

Nyilván már a honfoglaláskor is voltak harcosaink és a középkorban is volt olyan, hogy magyar haderő egy szervezeti egységként az 1848-as szabadságharc óta tekinthetünk a magyar honvédségre. Ekkor pontosabban 1848 május végén Batthyány Lajos miniszterelnök utasítására 10 gyalog zászlóaljat szereltek fel mindezt a Nemzeti őrsereg részeként és mivel ezt már tényleg honvédségként emlegették, ezt tekinthetjük a modern magyar hadsereg megalakulásának.

A szabadságharc lezárásával ugyanezt feloszlatták az osztrákok, de később az Osztrák-Magyar Monarchiában újra lehetett saját seregünk. Sajnos mindkét világháborúban elég rosszul szerepeltünk a második világháborút lezáró béke pedig az országunk méretei mellett a katonaságra is hatással volt. Ekkor ugyanis 70.000 főben limitálták a magyar hadsereg maximális létszámát.

Ezután hatalmas fejlesztések zajlottak le már szovjet alapokon, de az 56-os forradalom végén ez félbeszakadt. Mondjuk már előtte is elkezdték csökkenteni a sereg létszámát, ami az 1989-es rendszerváltásnál csúcsosodott ki, akkor ugyanis újabb 20-25 százalékos létszámcsökkentést jelentett be a vezetőség. A következő nagy lépés az volt, amikor a szovjet tagállamok közül elsőként jeleztük 1996 év elején, hogy szeretnénk csatlakozni a NATO-hoz, amibe 1999.03.12. felvételt és nyertünk.

Ekkor még a sorkatonaság adta a hadsereg gerincét, de ezt 2004-ben eltörölte az országgyűlés. Azóta békeidőben senkinek se kell kötelezően bevonulnia. 2013-ban viszont annak ellenére, hogy a második világháborút lezáró béke 70.000 főben limitált a magyar hadsereg létszámát, a kormány 29.700 főben húzta meg ugyanezt a határt. Ezt valószínűleg a költség oldal miatt tették. Ebben viszont nincsenek benne az önkéntes tartalékosok és a rendelkezési állományban levők. Persze ez alól kivételt képez az, ha rendkívüli állapot vagy megelőző védelmi helyzet állna fent.
Ebben az esetben ugyanis általános hadkötelezettség léphetne életbe.

Mi lesz a honvédség jövője?

Ezt megválaszolni legfeljebb egy időgép segítségével lehetne, mivel a külső hatások elég komoly szereppel bírnak. Tervek persze vannak, és nem is kicsik. A célkitűzés ugyanis az, hogy a honvédség 2026-ra a régió egyik legkorszerűbb hadereje legyen. Ezt az egész elképzelést a Zrínyi honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében próbálják véghez vinni a jelentős lemaradás leküzdését megcélzó programot még az akkori honvédelmi miniszter, Simicskó István hirdette meg 2016-ban.

A magyar haderő ugyanis a 2010-es évekre annyira rossz állapotba került, mintha egy paintball csapat lett volna a példaképük hadműveletekben való részvételre pedig gyakorlatilag képtelen lett a honvédség. A program elsődleges célja a hadiipar fejlesztés és amennyiben csak lehetőség van rá, úgy a hazai gyártást és összeszerelést helyezik előtérbe. Ezt viszont nem csak azért csinálják, mert így lesz egy csomó fegyverünk, hanem azért, mert az erre a célra fordított kiadások egy része meg is térülhet és a gazdaságra is jó hatással van.

De miből is áll pontosan ez a hatalmas beruházás?

Kezdjük rögtön a legnagyobb lépéssel, méghozzá Panzerhaubitze 2000 (PZH 2000) csúcskategóriás német önjáró lövegekkel, amikből rögtön 24 is érkezik a flottába. Sőt, konkrétan az egész flotta most érkezik, ugyanis eddig nem volt ilyen harci járművünk, de ha már a harckocsiknál tartunk a különböző típusokból több mint 500 darab kerül beszerzésre. A legfontosabb ezek közül talán a német gyártású Leopard tankok, de olyan Svéd Carl Gustaf vállról indítható páncéltörők is rendelkezésre állnak majd, amiket az ukrán csapatok komoly mennyiségben kapnak éppen a nyugattól.
Jönnek még új helikopterek, légvédelmi rakéták és radarok is. Meg persze ne feledkezzünk meg a vadász repülőkről, se például a 4 vadiúj Gripenről, ami 2024-ben csatlakoznak majd a flottához.

A cél az, hogy 2024-re a GDP 2 % a honvédségre fordítsuk, ami egyébként egy NATO felé tett ígéret is.

Mindezek tükrében mi a mostani helyzet, hogy állunk a szomszédainkhoz képest?

Innentől a Global Firepower adatait fogjuk vizsgálni. Ezek alapján Magyarország hadereje az 54. legerősebb a világon, ami nem is olyan rossz.

Jöjjön egy a rossz hír Románia a 47. vagyis sokkal erősebbek nálunk, de a jó hír az, hogy Románián kívül mindenkit lenyomunk a régióban Szlovákia a 67. Szerbia az 58. Horvátország a 69. Ausztria pedig a 84. helyet foglalja el.

A szomszédaink közül Románián kívül egyedül Ukrajna előz meg minket, cserébe ők nagyon, mert ők a 15. helyet foglalják el. Bár a háború előtt a 22. helyen voltak.

Magyarországon 23.000 az aktív katonaság létszáma, ami egy kicsikét kevesebb, mint a románoké, ahol 67.000-en vannak, Szlovákiában ugyanez a szám 13.000 Szerbiában 25.000, Horvátországban 15.000 Ausztriában pedig 23.000. Ukrajnának viszont 200.000 fős aktív katonasága van. Az összes katonát tekintve, amibe beletartoznak az önkéntesek és mindenki 55.000 fős a magyar létszám Romániában 132.000 Szlovákiában 13.000 Szerbiában 80.000 Horvátországban 37.000 Ausztriában 183.000 Ukrajnában 500.000.

Nézzük meg számokban mit mutat a hadseregünk felszereltsége a szomszédokhoz képest:

Szárazföldi erők:

Légierő:

Hajók:

Összességében nem is állunk olyan rosszul, mint ahogy azt elsőre gondoltam volna, de természetes azért ráfér a fejlesztés a hadseregre.

Most nézzük meg hogy állunk a világ két nagyhatalmával szemben:

Szárazföldi erők:

Hajók: