Heather Welper évekig küzdött a menstruációs ciklusával, mivel egyetlen tampon, sem akadályozta meg, hogy foltos legyen a fehérneműje. 23 év után kellett rájönnie, hogy két méhe, méhszája és hüvelye van. A legérdekesebb, hogy több, mint két évtizeden át az orvosoknak sem sikerült ezt észre venni.
Az egyesült államokbeli projektmenedzsernek egy rutin kenetvizsgálaton kellett részt vennie. Ekkor diagnosztizálták nála az úgynevezett „uterus didelphys” nevű rendellenességet. 25 évesen meglátogatott ellátogatott egy másik orvoshoz, hogy megerősítse az első orvos diagnózisát.
Heather a konzultációs alkalmával szörnyű hírrel szembesült. A doktor azt mondta neki, hogy nagy valószínűséggel, soha nem fog tudni gyereket szülni. A hírt néhány hónappal azelőtt kapta, hogy feleségül ment a 27 éves Calvin Welperhez.
A fiatal nő, most úgy érzi, hogy nem 100%-os nő, ezzel szemben férje azt mondja ő valójában két nő. A pár mindig tudta, hogy egy nap szeretnének családot alapítani. 2019 májusában összekötötték életüket é belevágtak a babaprojektbe.
Miután hosszas próbálkozás után összejött az első kisbaba nagyon boldogok voltak, de Heather sajnos gyorsan elvetélt. Ettől teljesen megzuhant. Most, minden vagyonukat a gyerekvállalásba fektetik. 18 hónap alatt kb. 4,2 millió forintnak megfelelő összeget költöttek műtétekre és termékenységi kezelésekre.
Heather most megosztott meddőségi küzdelmeit a TikTok- on azzal a céllal, hogy segítsen és támogasson más, hasonló helyzetben lévő nőket. A videójával több mint 44 ezer lájkot és megjegyzést gyűjtött össze.
„Emiatt nem érzem magam teljesen nőnek. A testem nem működik, annak ellenére, hogy elvileg kétszeresen vagyok nő. Nagy megrázkódtatás volt ez számomra. Az orvos olyan szinten negatív volt, hogy ő kerek perec kimondta, hogy soha, semmilyen körülmények közt nem lehet gyerekem. De még ha sikerülne is teherbe esnem, akkor is elveszíteném a magzatokat. Ez a házasságkötésünk előtt volt, így nagyon nehéz volt ezt így hallani.” – mesélte Heather.
A fiatal nőnek muszáj volt tisztán látnia és megkérdeznie leendő párjától, hogy akkor is el akarja-e venni, ha nem lehet gyermekük.
„A férjem nagyon támogató volt. Azt felelte, hogy ha kell minden követ megmozgatunk, és ha úgy sem jön össze, akkor örökbe is fogadhatunk egy gyereket. A tudat, hogy nem lehet gyerekünk nem változtatta meg az irántam érzett érzelmeit.” – folytatta.
Heathernél először 13 évesen kezdődtek a problémák, ezért anyja elvitte nőgyógyászhoz, aki fogamzásgátlót írt fel neki, mert azt gyanította, hogy szabálytalan hormonháztartása van.
„Tudtam, hogy valami nincs rendben, mert a menstruációm mindig olyan furcsa volt. Tampont és betétet is kellett használnom, hogy sportolhassak. Olyan fájdalmaim voltak, mintha valaki belém rúgott volna. Kellemetlenül éreztem magam, mert egyik barátnőmnek sem volt ilyen problémája. Emlékszem, hogy más nők olyanok azt mondták túldramatizálom a dolgokat és azért vannak fájdalmaim, mert nem ittam elég vizet.”
Amikor megtudta a diagnózist akkor lett világos számára, hogy miért voltak problémái eddig.
„Mindig úgy éreztem, hogy valami nem stimmel – a tamponok soha nem működtek nálam, a menstruációim mindig sokkal nehezebb és furcsább volt, mint a barátnőimnek. Néha még az együttlétek is fájdalmasak voltak.”
Azt furcsállta, hogy a 2019-es diagnózis előtt, egyetlen orvos sem vette észre, ezt a ritka állapotot. A diagnózis ellenére a pár azonnal nekilátott a babaprojektnek, és a következő hónapban meg is fogant az első baba. Miután visszatértek a nászútról, Heather szomorúan fedezte fel, hogy elvetélt.
Azóta két műtétje is volt. Az első műtét lényege az volt, hogy valamelyest megkönnyítsék számára a teherbe esést. A második során pedig egy endometriózisos szövetet távolítottak el.
„Izgalmas volt felfedezni, hogy terhes vagyok, de egyben félelmetes is az első orvos diagnózisa miatt. Most úgy érzem nem ugyanaz az ember vagyok, mint aki 2019-ben voltam, mikor összeházasodtunk.”
Heather elmondása szerint nehéz neki szabadon élni és olyan dolgokat csinálni, mint nyaralás, barátokkal való szórakozás, mivel folyamatosan azt figyeli, hogy mikor van peteérése. Megfordult a fejében, hogy talán kellene kapnia valamilyen gyógyszert vagy hormont, hogy nagyobb esélyük legyen a gyereknemzésre.
„Az agyad folyamatosan ezen jár, ahelyett, hogy élveznéd az életet. Egy idő után minden pénzünket kezelésekbe és műtétekbe fektettük. Négy különböző orvosnál voltam termékenységi kezelésen, de eddig mind hiába.”
Elmondta, hogy csatlakozott egy csoporthoz, melyben olyan hölgyek vannak, akiknek pontosan ilyen rendellenességük van. Olyan sztorikat is olvasott, hogy a terhesség zökkenőmentesen zajlott le, annak ellenére is, hogy az orvosok nem fűztek hozzá sok reményt.
„Calvin állandóan azt mondja nekem, hogy meg kell őriznünk a hitünket, mert azzal biztos, hogy egy nap sikerül gyereket nemzenünk. Ha nem hagyom el magam, akkor minden rendben lesz. Nagyon támogató férj, ő az én sziklám, ami akkor is megtart, mikor én megingok.”
Történetét azért is osztja meg, mert szerinte nagyon kevés információ van az interneten erről a problémáról.
„A fő célom, hogy nyitott és őszinte legyek az utammal kapcsolatban, és segítsek azoknak a nőknek, akik hasonló nehézségeken mennek át. Soha nem akarom, hogy bárki is annyira elszigeteltnek érezze magát, mint amennyire én voltam, mikor megtudtam a diagnózist. Tudom, hogy istennek terve van velünk, és úgy gondolom, hogy a tervének része az, hogy megosszam a történetemet más nőkkel.”
Ismersz olyat, aki hasonló cipőben jár?