KezdőlapTermészetErdők nőnek a szennyvíz nyomán - Még, hogy nem jó semmire sem?!

Erdők nőnek a szennyvíz nyomán – Még, hogy nem jó semmire sem?!

-

Az elsivatagosodás egyik mozgatórugója a klímakatasztrófa, ami leginkább Afrikának okoz hatalmas problémákat. Ezért hozták létre a Nagy Zöld Fal programot, amely a Száhel övezetet célozta meg és amely hihetetlenül sikeres lett.

Elsivatagosodás

Ezt a fogalmat mindenképpen tisztázni kell, ugyanis korántsem arról van szó, amit sokan gondolnak. Az elsivatagosodás nem azt jelenti, hogy egy terület, amelyen eredetileg rengeteg növény volt, pillanatok alatt homoktengerré válik. Hanem azt, hogy egy termőterület a szárazság következtében már nem alkalmas arra, hogy bármilyen növényt is termesszenek rajta. Természetes mindennek a vége a homoktenger, de ez egy hosszú folyamat eredménye.

A Nagy Zöld Fal célja az, hogy megállítsa ezt a bizonyos elsivatagosodási folyamatot, méghozzá azzal a módszerrel, hogy a sivatag szélén zöld területeket építettek. Hatása már több oldalon is megmutatkozik. Először is sokak számára teremtett munkahelyet, ugyanis az erdősítés kézi erővel történik, másodszor pedig az erdőségek létrehozása a felhőképződésre is hatással van. A Száhel-övezet éves csapadékmennyisége 200-800 mm, ami ugyan nem kevés, a probléma azonban inkább az, hogy egyenlőtlen az eloszlása, vagyis csupán csak egy-két hónapban esik az eső.

Erdő az embertől

Az erdő telepítése csak az első dolog, hiszen azt fenn is kell tartani. Ez pedig már egy bonyolult feladatnak minősül. Mivel az esőre nem lehet támaszkodni, ezért más alternatívát kell keresni. Nem marad más, mint az öntözés. Ehhez azonban értékes vizet kellene elhasználni, amiből ezen a kontinensen már így is hiány van, amely a kis falvak mellett már a metropoliszokat is érinti.

Egyiptomban, Iszmáilija közelében fekszik egy erdőség, ahol az öntözés kérdését rendkívül elegánsan oldották meg. Ehhez a város 400 000 lakója által éves szinten termelt több millió liter szennyvizet használják fel.

Először is egy tisztítási folyamat során mikroorganizmusokra bízzák a toxikus anyagok eltávolítását. A visszamaradó víz viszont még így is kiemelten gazdag marad a nitrogénben és foszforban, amely a növények számára kifejezetten hasznos és gyors növekedést is eredményez. A vizet egy csőrendszeren keresztül juttatják el a most két négyzetkilométeres erdőhöz, amely ennek köszönhetően szépen gyarapszik.

A megoldás jó, viszont nagyon költséges, illetve a folyamatos öntözéshez a nagy városok szennyvizére is szükség lenne. Ha ezt a problémát mihamarabb meg tudnák oldani, akkor a Nagy Zöld Fal gond nélkül terjeszkedhetne, visszaszorítva ezzel a sivatagot.

Ezeket is olvasd el

20 pár, akik bebizonyították, hogy a körkülönbség nem lehet akadálya egy...

Az emberek nem feltétlenül úgy képzelik el a tökéletes párkapcsolatot, hogy az illető évtizedekkel idősebb náluk. De az élet gyakran kiszámíthatatlan és a lelki...