2022 május 29 vasárnap
KezdőlapTech & TudományÍgy alszik az a madár, amely szinte sohasem száll le

Így alszik az a madár, amely szinte sohasem száll le

-

Van cukibb dolog egy alvó cicusnál vagy kutyusnál? Nehéz elképzelni ugye? Megszoktuk már, hogy hazajövünk a munkából és meglátjuk a kis kedvencünket szépen elterülve a kanapén. Pláne egy macska esetében, amik képesek átaludni az egész napot. De vajon el tudunk képzelni egy halat, ahogy alszik? Hogyan képes aludni egy cápa, akinek lételeme, hogy folyamatos mozgásban legyen.

Vörös panda

Tudósok természetesen tanulmányozzák az állatok pihenési szokásait. A delfinek képesek úszás közben aludni. Agyuk egyik felét képesek kikapcsolni így úsznak ugyan, de pihennek is mindeközben. Ugyanez az agyi működés figyelhető meg a kacsáknál is. Attól nem kell félni, hogy egy kacsa elsüllyed, miközben alszik, de mi van azokkal az állatokkal, akik folyamatosan repülnek. Van ilyen!

A vándoralbatrosz szinte az egész életét a levegőben repülve éli le. Ezt az állatot kicsit körülményesebb volt tesztelni, ugyanis nagyon magasan és hatalmas távokat tesz meg. Először a Galápagos-szigeti fregattmadarakat választották a tudósok tanulmányozás céljából. Kíváncsiak voltak, hogy az állat, hogyan képes röptében aludni, ha csinál ilyet egyáltalán. Kifejlesztettek egy speciális szkennert, melyet az állat fejére csatlakoztattak. Ezzel a műszerrel képesek voltak megfigyelni az agyi aktivitásukat. A műszerrel szerelt madarak több, mint 3000 kilométert megtettek a levegőben leszállás nélkül. Hogy lehetséges mindez?

Nappal a madarak agya aktív volt, ugyanis ekkor a repülés mellett még a táplálékszerzésre is figyelniük kellett. Este azonban képesek voltak az agyukat egy pihenő, alvó fázisba kapcsolni. Néha csak az egyik agyféltekéjüket, de volt, amikor mindkettőt. Ebből arra következtettek, hogy a delfinekkel ellentétben, ezeknek a madaraknak nincs szükségük a fél agyukra sem ahhoz, hogy a levegőben maradjanak. Az állatok figyelték a légmozgást és amikor felfelé szálló légáramlatokat lovagolták meg, akkor képesek voltak teljesen “kikapcsolni”.

(a) A madár fején lévő EEG-szkenner háromdimenzióban rögzítette mindkét agyfélteke működését. A hátára szerelt GPS a helymeghatározásban kapott szerepet. A nagy fregattmadár koponyametszete: (1) koponyaszkenner (szürkével jelölve), (2) epidurális elektródák helye (EEG: piros; földelés: zöld), (3) adatgyűjtő, -rögzítő terület. (c) megfigyelt útvonalak (d) repülési paraméterek (e) rezgések.

Alkalmanként felléphet a “REM fázis” is. Ez a fázis az, amikor az emberi agy álmodik. Cseppet sem veszélytelen egy repülő állat számára, ha a levegőben álmodik. Ez az állapot jellemzően csak pár másodpercig tart. Ez alatt nem változnak a repülési szokásaik. Az állatok jellemzően 45 percet aludtak naponta. A tudósok azóta is azon törik a fejüket, hogyan képesek ezek az állatok így életben maradni.

A vándoralbatrosz még ennél is kevesebbet alszik. 22 féle albatroszmadarat különböztetünk meg. Ebből 20 komolyan veszélyeztetett. Elsősorban a halászat miatt. Ezek a madarak átlagosan 50 évet élnek. Szárnyuk fesztávolsága több, mint 3 méter is lehet. Egész életükben repülnek. Csak szaporodás céljából szállnak le. Általában két évente szaporodnak. Különleges násztáncot járnak el. Fejet hajtanak egymásnak, jobbra-balra billegetik. Mutatunk egy videót erről az aranyos és megmosolyogtató pillanatról. Csak azok az állatok járják el a násztáncot, akik először raknak fészket.

Egyetlen társat választanak maguk mellé. Szerelmük egy életen át tart.

Mit gondoltok? Írjátok meg kommentben a véleményeteket!

Ezek is érdekelhetnek