Az osztrák lányt tíz éves korában rabolták el, nyolc évnyi rabság után azonban Natascha megszökött elrablójától.

1998 márciusában a bécsi Donaustadtból rabolták el Nataschat, otthonuktól nem messze. Natascha nem ért haza az iskolából a megszokott időben, ezért édesanyja aggódni kezdett és értesítette a rendőrséget. A gyermekrablásnak volt egy tizenkét éves szemtanúja, akinek elmondása szerint két férfi ráncigálta be a lányt egy minibuszba, majd elhajtottak vele a helyszínről.

Ez történt az akkor 10 éves kislánnyal, Natascha Kampuschal

A rendőrség a szemtanú által leírt nyomon indult el, 776 minibuszt vizsgáltak át, beleértve Wolfgang Priklopiét is, ő volt a lány elrablója. A férfi azonban azt mondta, hogy csak terméskövet szállít, ugyanis otthon éppen építkezik, a hatóságok pedig ennyiben is hagyták a dolgot. Az ügyet vezető nyomozónak volt egy olyan kijelentése, hogy “a kislánynak valószínűleg jobb sora van elrablójánál, mint otthon”. Ezt arra alapozta, hogy Natascha nem szerető családban nőtt fel.

A garázst, ahol Priklopiét fogva tartotta a lányt egyáltalán nem nevezhetjük jobbnak, hiszen mindössze öt négyzetméterről volt szó. A helyiséget egy szekrénnyel torlaszolta el a férfi, később azonban már a házba is beengedte a lányt, de csak akkor, ha ő is otthon volt. Aludni viszont ugyanúgy a pincében küldte őt. Wolfgangnak az idő múlásával megnőtt a bizalma a lánnyal szemben, ugyanis egy sítúrára is elvitte magával, méghozzá egy feltétellel, hogy ha segítséget kér bárkitől, akkor megöli őt.

Natascha annak ellenére, hogy elrablója azt mondta neki, hogy a ház minden szeglete tele van robbanószerekkel, így ha kinyit egy ajtót vagy ablakot, az azonnal felrobban, mégis megpróbálkozott a szökéssel. Mindannyiszor sikertelenül. A férfi ezért többször meg is verte, valamint éheztette is, hogy ne legyen ereje megszökni. A tíz éves kislány 45 kiló volt, amikor elrabolták. Tizennyolc évesen visszakerült szüleihez, akkor pedig mindössze 48 kilót nyomott, elrablása óta pedig csak tizenöt centit nőtt.

Így menekült meg Natascha

2006. augusztus 23-án jött el a sikeres szökés napja, amikor a férfi autóját kellett kiporszívóznia a lánynak. Közben megcsörrent Wolfgang telefonja, de mivel a porszívó hangjától nem hallotta a hívó felet, elsétált az épület másik oldalára. Natascha azonnal kihasználta az adódó lehetőséget és rohanni kezdett. Segítséget kért a szomszédoktól, akik nem hittek neki, míg nem bekopogott egy idős hölgyhöz, akinek elárulta a nevét, ő pedig rögtön értesítette a rendőrséget.

Ő volt a lány elrablója és a ház, amelyben fogva tartotta őt:

Natascha egy korábbi sebhelye segített az azonosításban, emellett a DNS-vizsgálat is egyértelműen kimutatta, hogy ő a nyolc évvel ezelőtt elrabolt lány.

Priklopié miután a lány megszökött, a bécsi állomáson egy vonat alá vetette magát, ezzel megúszva az életfogytig tartó börtönbüntetést. Natascha komoly Stockholm-szindrómában szenvedett, ezért a férfi halálának hírére sírva fakadt, sőt még egy mécsest is gyújtott érte a temetőben.

A férfi ebben a pincében tartotta fogva a lányt:

A férfi halála után a ház Natascha Kampusché lett, ami eléggé groteszk, hisz a lány mindig is kétségbeesetten el akarta hagyni az épületet.

Natascha így él megmenekülése óta

Az elrabló háza azóta is az ő tulajdonában van. Sokszor ellátogat oda, mivel ez a gyógyulásban is sokat segített neki. Nehezen illeszkedett vissza a társadalomba és még mindig szokatlan számára a média érdeklődése. Szökése után nem akart interjút adni, de végül mégis elvállalta a tévés szereplést. Az adó percenként 120 euróért árusította ki 120 országnak a lányról készült anyagot, amelynek bevételét végül mind neki is adták. Natascha azonban nem tartotta meg az összeget, jótékonysági szervezeteknek ajánlotta fel annak minden centjét.

Azóta megírta rabságban töltött éveinek történetét

Lánya történetéből édesanyja is írt egy könyvet A kétségbeesés évei címmel, Natascha pedig 3096 nap címmel írta meg, hogy mi történt vele a nyolc év alatt.

Kampusch ma már 31 éves, mostanra már elült az érdeklődés iránta, így ritkán hallani róla bármit is.

Mindennapjait jótékonysági munkája köti le, valamint egy új könyv írásába is belevágott már, amelyben nemcsak saját történetét meséli el, hanem az internetes zaklatásról is ír.

Hirdetés