Mint azt már több cikkünkben is hangsúlyoztuk, mi emberek egyszerűen szomjazunk arra, hogy egyre több és több információhoz jussunk és ezáltal szélesítsük tudástárunkat. A furcsa, titokzatos, és irracionális kérdésekre azonban nem mindig találunk választ, ami kicsit elszomorít bennünket. Viszont szinte nincs olyan dolog, amit a jó öreg internet ne tudna, ezért őt bármikor segítségül hívhatjuk, ha új adatokra lenne szükségünk. A mostani posztunkban olyan érdekes kérdéseket hoztunk el, melyekre már régóta szerettél volna választ kapni.

1, Egy három székből álló sor közepén ülő ember melyik karfára teszi a karjait?

Nincs kimondottan hivatalos szabály arra vonatkozóan, hogy kinek hova kell tenni a kezeit egy ilyen szituációban. Etikett szakértők azonban összedugták a fejüket és arra jutottak, hogy a középen ülő személy mindenképp megérdemli, hogy ő döntse el először hova szeretné tenni karjait.

A közlekedőhöz közelebb ülő ki tudja nyújtani a lábát, az ablakhoz közeli pedig bele tud feledkezni a látványba ezért nem zavarják annyira a dolgok. A középső ember viszont nem képes ilyeneket csinálni.

2, Miért olyan hullámos a műanyag palackok feneke?

Ezek a kitüremkedő kis dudorok felelősek azért, hogy növeljék a palack szilárdságát. Erre azért van szükség, mert ennek a palacknak képesnek kell lennie arra, hogy ellenálljon a szénsavas üdítők nyomásának. Ezen kívül eme italokat lehűtött állapotban szolgálják fel, és amikor a folyadék hőmérséklete csökken, akkor a térfogat megváltozik. Az üveg viszont nem tud úgy tágulni, mint a műanyag, ezért töltik ilyen palackokba.

3, Miért nem tudnak kimenni a legyek az ablakon?

A legyeknek olyan összetett szemeik vannak, melyek lehetővé teszik számukra, hogy könnyebben meg tudják különböztetni a fényt a sötétségtől. Amikor egy légy berepül egy szobába az első dolga, hogy a fény forrása felé menjen. Annak ellenére, hogy az ablak elég nagy fényforrást biztosít számukra a levegő áramlása teljesen más, mint a szabadban. Olyan légkör keletkezik a helyiségen belül, amibe a legyek nem igazán szeretnek belerepülni, ezért más fényforrás után néznek.

(Tipp: Úgy lehet a legjobban kihessegetni a legyet a szobából, ha teljesen lehúzod a redőnyt és kinyitod a bejárati ajtót.)

4, Miért csúszós a jég?

A jég csak abban az esetben válik csúszóssá, ha olvadásponthoz közeli állapothoz ér, illetve ha sétálsz rajta. A csúszás oka, hogy olyan vízmolekulák mozognak benne, melyek a felszínen képtelenek kapcsolódni más vízmolekulákhoz.

5, Miért dorombol a macska?

A legtöbben azt hiszik, hogy a macskák a boldogságuk kifejezéseként dorombolnak. Kiderült azonban, hogy a macskák dorombolásának kommunikációs és gyógyító hatásai vannak. Tudósok szerint a macskák dorombolása, képes csökkenteni a fájdalmat, ödémát, és meggyógyítani a sebeket, légszomjat. Ez megmagyarázza, hogy a macskatulajdonosok miért szeretik annyira ölelgetni a cicájukat.

6, Miért olyan lassúak a lajhárok?

A lajhárok étrendje nagyon alacsony tápanyagokat tartalmazó leveleken alapszik, vagyis olyanokat eszik, melynek alacsony a kalóriatartalma. Életük nagy részét a fákon töltik a mászás pedig egy teljesen hétköznapi tevékenységnek minősül számukra.Annak érdekében, hogy képesek legyenek megbirkózni a lassú anyagcsere sebességgel valamint az alacsony kalóriatartalmú ételekkel, ezért rendkívül lassan kell mozogniuk.

7, Miért nem ragad oda a ragasztó kupakja a ragasztó nyakához?

A legtöbb ragasztó vizet tartalmaz, ami lehetővé teszi, hogy napok, hetek múltán is ugyanúgy ki tudjuk nyomni a ragasztót a tubusból, mint a felbontása napján. Csak abban az esetben szilárdul, köt meg, ha kinyomjuk a tubusból. Ilyenkor a levegővel való érintkezés hatására a víz elpárolog az anyagból és a ragasztó megkeményedik.

8, Miért fehér színűek az esküvői ruhák?

A 19. században a legtöbb nő olyan ruhában mondta ki a boldogító igent, amit később is fel tudtak használni bizonyos események alkalmával. A fehér esküvői ruhák csak később, a hollywoodi filmek hatására terjedt el, ám eleinte csak a tehetősebb családok engedhették meg ezt maguknak. A középosztálybeli emberek csak 1950 után kezdték el lemásolni a megjelenésüket, ugyanis a háború után olcsóbb anyagokat fejlesztettek ki.Egyes kultúrákban azonban más színe van az esküvői ruháknak. Kínában és Indiában például vörös színűt viselnek, mert ez a jó szerencse és a siker szimbóluma.

9, Miért csíkosak a zebrák?

A legtöbb ember azt hiszi, hogy a zebrák fekete csíkokkal rendelkező állatok, pedig nem. A zebra babák eredetileg fekete bőrrel jönnek világra, a fehér csíkok pedig csak az idő múlásával jelennek meg. A lenti képen egyértelműen látszik, hogy a fiatal zebra csíkjai még nem fejlődtek ki megfelelően.

10, Miért fura ízű a narancslé fogmosás után?

Mivel a fogkrém közvetlen kapcsolatba lép az ízlelőbimbókkal, ezért az képes elnyomni az édes ízt érzékelő bimbókat. Ennek tükrében a savanyú ízért felelős bimbók felerősödnek és jobban érezzük a lé savanykás ízét. Ennek következtében az ital számunkra ihatatlanná válik. Amint azonban elmúlik a fogkrém hatása, minden visszatér a normális kerékvágásba.

11, Miért kék a tenger?

A napfény színkomponensei közül a víz csak és kizárólag a kék színűt tudja visszaverni a többit viszont elnyeli. Mindegy, hogy a víz édes vagy sós, ez a folyamat mindig így működik, kivéve akkor mikor nagyon zavaros, piszkos. Ha túl sok plankton, és az egyéb zavaró tényező, akkor a víz színe megváltozik. A planktonok általában óceánokban találhatók, hisz ők az élővilág fő táplálékforrásai. A víz azért türkiz színű, mert a meleg vízben a planktonok nagyon mélyre merülnek. Ezzel szemben a hűvös vizekben nagyon közel vannak a felszínhez ebből kifolyólag a víz zöldes árnyalatot kap.

Tény és való, hogy a szemnek nem annyira kecsegtető látvány, ám a tengerbiológusok örülnek ennek, hisz az élet jelét mutatja.

12, Miért vonyítanak a farkasok?

Etológiai szempontból nézve a farkasok három okból kifolyólag kezdenek el vonyítani. Az első és legfontosabb, hogy így üzennek egymásnak a távolból. Persze a különböző hangzású vonyításnak mind más jelentése van. Például van olyan vonyítás, mely az elkóborolt tagok megtalálására szolgál. A második, hogy így jelzik az idegen farkasoknak, hogy rossz területre tévedtek. A harmadik pedig, hogy így tartják egymással a falkatagok a kapcsolatot.

A közhiedelemmel ellentétben, nemcsak este és nemcsak teliholdkor lehet őket hallani, hanem máskor is. Este azért lehet több farkas ordítást megfigyelni, mert a csendben és jobban terjednek a hangok.

Na mit szóltok ezekhez?

Hirdetés