Az ember már születése után nem sokkal rág, még fogak nélkül is. Arról már nem is beszélve, amikor elkezdenek kibújni az első fogacskák. Mindent a szánkba veszünk és csámcsogunk rajta, legyen az a cumi vagy éppen a kezünk. Bár a rágógumi sokára jelent meg, az emberek előtte is rágtak. Például gyantát, paraffinviaszt vagy éppen nyírfakéreg kátránydarabokat. Utóbbinak voltak gyógyhatásai ugyanúgy, mint a mai rágógumiknak is. Rágózunk, ha friss leheletet szeretnék napközben, azért, hogy csökkentsük a stresszt vagy eltereljük figyelmünket.

Azonban a rágónak nemcsak ezek a jótékony hatásai vannak. Jó néhány mítosz szól arról, hogy a rágógumi milyen hatással van a szervezetünkre. Cikkünkben ezeket osztjuk meg veled.

A rágógumi nagy hatással van a fogainkra.

Korántsem mindegy, hogy cukros vagy cukormentes rágót fogyasztasz-e. A cukormentes rágó hatékonyan pusztítja el a baktériumokat, továbbá megvédi a fogakat a fogszuvasodástól és az ínygyulladástól. A rágózás plusz nyálat termel, ami az ételmaradékokat és savakat elmossa. Mivel a rágógumi foszfátot és kalciumot tartalmaz a fogzománcot is erősíti.

Javítja a memóriát.

Rágózás közben nő a pulzusszám, fokozódik a vérkeringés és az oxigénellátás az agyban. Éppen ezért javul a gondolatfeldolgozás, az éberség, a döntéshozatal és a memória is. Természetesen ez nem hosszú távú dolog, ugyanis mindez csak akkor működőképes, ha nehéz feladatok vagy döntések előtt, közben rágózol.

Segíti a fogyást.

A rágógumi csökkenti és el is nyomja az étvágyat. Emellett a rágó édes és alacsony a kalóriatartalma, ezért kevésbé kívánunk meg egy kis nassolnivalót. A rágózás elősegíti az emésztést, felpörgeti az anyagcserét és az energiafelhasználást is növeli. Azonban nem szabad túlzásba esni, mert a túl sok rágózás miatt az agyban az az érzet keletkezik, hogy éhes vagy. A mentolos rágóval pedig az a baj, hogy az egészséges ételek, mint például a gyümölcs nem lesz túl kellemes ízű tőle, így inkább választjuk a gyors kaját. Aki rendszeresen rágózik, kevesebb ételt fogyaszt, viszont, ha nekiáll enni, akkor túlzott kalóriabevitelről beszélhetünk.

A túlzott rágózás állkapocsproblémákat okozhat.

Biztosan te is tapasztaltad már, hogyha sokat rágózol, akkor fáj az állkapcsod. Az állandó rágás, evés, nevetés vagy éppen a beszéd is okozhat súlyos ízületi fájdalmat, ami akár a nyakra vagy a vállra is átterjedhet. Ez főleg akkor alakul ki, amikor ideges és stresszes vagy, esetleg összeszorítod a fogad.

Hatással van az emésztőrendszerre.

A reggeli rosszullétek esetében nagy segítség lehet a rágózás, az extra nyáltermelés miatt. Olyan hatással van szervezetünkre, mint egy gyógyszer, ugyanis csökkenti a hányingert, a hányást, az émelygést és a hasi diszkomfortot. Emellett pedig jóval olcsóbb és kevésbé káros az egészségre, mint a gyógyszerek.

Ugyanakkor érzékeny gyomor vagy emésztései zavar esetén sok levegőt nyelhetsz, ami puffadáshoz vezet. Sőt, a túlzott mennyiség a cukoralkohol miatt hasmenést, görcsöt és egyéb hasi fájdalmat okozhat.

A rágózás csökkenti a gyomorégést.

Ha sok a savad és gyakran égeti még a torkodat is, akkor a rágózás megoldást kínál erre. Ha étkezést követően rágózol, akkor a nyelőcső savszintje csökken, mivel a nyál hígítja és semlegesíti a savakat. A savas reflux és a gyomorégés is csökken, ha rágózol.

Az agyra is hatással van.

Mivel a rágózás csökkenti a stresszt, hatással van a hangulatunkra is. A rágás csökkenti a kortizol és a stresszhormon szintjét, így a rágás pihentetően hat. Emellett a szorongást és a fáradtságot is eloszlatja és javítja a hangulatot. De nemcsak jó hatása van, mivel az állra nehezedő folyamatos nyomás fejfájást és migrént is okozhat.

Megakadályozza a fülfertőzéseket.

Furcsán hangzik ugyan, de a fülfertőzés lehetősége is benne van a pakliban. Hogy miért? Azért, mert az orrot és a füleket összekötő csövekben összegyűlhetnek a baktériumok. A természetes édesítőszert és xilitet tartalmazó rágó viszont csökkenti a baktériumok megtelepedésének kockázatát.

Káros anyagok

Azt mindenkinek tudnia kell, hogy a rágók bizony mesterséges összetevőkből állnak. Ilyen például a glükóz-szirup, az aszpartám, a gyanták és az édesítőszerek. Ezek pedig anélkül is bejutnak a szervezetbe, hogy lenyelnénk a rágógumit.