A távcső, amit teleszkóp és messzelátó néven is ismerünk, a távoli tárgyak felnagyítására szolgál. Elnevezései a görög tele, vagyis messze vagy távol és a szkopein, vagyis látni vagy nézni szavakból származik. Tehát, így lett teleszkoposz szóból a messzelátó.
Maga a távcső kifejezés az optikai távcsövet jelenti. A látható fény tartományába eső elektromágneses sugárzást gyűjti össze a lencsékkel vagy tükrökkel. A távcsövek a csillagászatban nélkülözhetetlen, de más eszközökben is gyakran alkalmazzák őket, mint például az éjjellátó készülékekben és a teodolitokban.
A távcső legkorábbi ismert példája a Giovanbattista della Porta által levélben készített rajz 1609-ben.
A HST, vagyis a Hubble Űrtávcső csaknem 17 000 km / h (27 300 km / h) sebességgel halad a Föld körül, ami huszonkétszer gyorsabb, mint a leggyorsabb autó szárazföldi sebességrekordja.
A Hubble 4,2 méter átmérőjű, 13,2 méter hosszú, a súlya pedig 11,1 tonna.
Galileóról azt állítják, hogy vakságát az okozta, hogy távcsövével nézte a napot. Természetesen ezt senki nem erősítette meg, úgy vélik, hogy a glaukóma és a szürkehályog kombinációja váltotta ki Galileo vakságát.
A Kepler Űrtávcső 2016 márciusában egy csillagra bukkant, ami a Napnál ötszázszor nagyobb és körülbelül 1,2 milliárd fényév távolságban van.
Az Apollo Hold 1969-es leszállási missziója alatt Pál pápa valójában a Vatikán Obszervatóriumán belül figyelt a holdra.
Az első fény kifejezés arra szolgál vagy azt jelenti, hogy a távcső látja az eget.
A távcső építésekor a legnagyobb probléma nem a távolság, hanem az átláthatóság volt. Akár több millió fényévnyi távolságot is láthatunk, de a bolygók felszínének és tulajdonságainak tisztasága nagyobb jelentőséggel bír.
A világ tíz legnagyobb teleszkópjainak van egy listája, aminek ötven százalékával Chile rendelkezik. A lista másik felén szereplő teleszkópokból négy a Paranal Obszervatóriumban van.
A filmekben szereplő kalózokat gyakran láthatjuk távcsővel a kezükben, amit Kalózteleszkópként ismerünk. Valójában ez nem a kalózok találmánya, hanem a hajókapitányoktól lopták el őket.
A hagyományos távcsöveken kívül, vannak még infravörös, röntgen és ultraibolya távcsövek is.
1930-ban Karl Guthe Janksy feltalálta a világ első rádióteleszkópját, aminek célja az volt, hogy meghatározza a rádiók zavarának okait.
A Compton Gamma Ray Observatoryt (CGRO) a foton detektálására tervezték, a fejlesztés 617 millió dollárba került. 1991 áprilisában küldték ki az űrbe.
Már a 17. században is használtak teleszkópot annak érdekében, hogy kiszúrják a bejövő kereskedelmi hajókat.
Az Írországban épült Parsonstown Leviathan volt a világ legnagyobb távcsöve több, mint 30 évvel ezelőtt.
2015-ben a Kepler-távcső segítségével fedezték fel a Föld 2.0 elnevezésű bolygót, ami a leginkább hasonlított Földünkre.
A HST készített egy közismert képet, amit úgy neveztek, a teremtés oszlopai. Valószínűleg a kép már nem létezik, a fénysebesség miatt mégis azt gondolják, hogy még évezredeken keresztül láthatjuk.
Jack Black, komikus és színész szülei műholdas mérnökként dolgoztak a HST-n.
A kanadai első űrtávcső a Humble Space Telescope néven ismert.
A legnagyobb működő távcső a Kanári-szigeteken található, ez az úgynevezett The Gran Telescopio Canarias. Egy évtized alatt építették át a 34 méter széles és tíz méter hosszú távcsövet.
A binokuláris távcső két egymással párhuzamos távcsőből áll.
A Hubble űrteleszkópot 1983-ban Edwin P. Hubble csillagászról nevezték el.
2001-ben a japán földalatti Super-Kamiokande Obszervatórium súlyos kudarcot vallott, ami katasztrofálisnak bizonyult. Az egyik fényszorzó cső felrobbant, ami láncreakciót indított el. Az ütközési hullám miatt a többi cső is megrepedt.
