Az egyik leghitelesebbnek tartott folyóiratban megjelent egy cikk „A hozzáférési pontok és a redundancia tipikus egységesítésének módszertana” címmel, amelyet nem ember, hanem egy számítógépes program hozott létre. A releváns szavak véletlenszerű egymás után pakolásával létrehozott cikket több recendens is ellenőrizte. Annak ellenére, hogy nem találtak benne hibát, a szöveg teljesen értelmetlen volt. Nem ez volt az első ilyen eset.
Az átlagember is sok olyan tényről hiszi azt, hogy biztosan tudja. Pedig ez koránt sincs így. Íme néhány tévhit ezek közül, amely bebizonyítja, hogy nem mindig igaz az, amit megtanítanak nekünk.
- A beszédképtelen állatok
Nagyon sokáig azt gondoltuk, hogy az emberek és állatok közötti egyik legnagyobb különbség az, hogy mi emberek tudunk beszélni. Persze vannak olyan állatok, amiknek megtaníthatunk bizonyos gesztusokat, de ez nem jelenti azt, hogy kommunikálni is tudunk velük.
A tudósok a közelmúltban viszont bebizonyították, hogy a méhek igenis képesek kommunikálni egymással. Van egy sajátos nyelvük, amit sikeresen használnak. Hasonló beszédmódok megfigyelhetők voltak a farkasok és a bálnák között, valamint a delfinek neveket is adnak egymásnak úgy, mint mi emberek.
2. A katicabogár pöttyeiből nem meghatározható a kora
Sajnos ez is egy tévhit, hisz a katicabogarak hátán lévő pöttyök nincsenek összefüggésben az életkorukkal. Ennek egyik legnagyobb bizonyítéka, hogy azt már régóta tudjuk, hogy ezek a bogarak csak egy, míg a szerencsésebbek mindössze két évig élnek.
3. Darwin félreértelmezése
A „legerősebb marad életben” és „az ember a majomtól származik” kijelentés is csak egy tévhit. Darwin soha nem állította egyiket sem. Csupán szavai félreértelmezéseként születtek ezek a mondatok.
Darwin nem azt mondta, hogy a legerősebb él túl mindent, hanem azt, hogy az marad életben, aki a legjobban tud alkalmazkodni a természeti körülmények változásaihoz. A majmoktól való származással is ez a helyzet, ugyanis Darwin csak azt mondta, hogy nekünk és majmoknak valószínűleg közös őseink lehettek, nem pedig azt, hogy ezektől az állatoktól származunk.
4. A mályvacukor-teszt nem jósolja meg egy gyermek jövőjét
Ez egy nagyon egyszerű kísérlet. A gyerekek elé mályvacukrot kell helyezni, akiknek el kell dönteniük, hogy azonnal megeszik vagy várnak vele negyed órát. A várakozási idő letelte után nem egy, hanem két mályvacukrot kapnak a türelmesebb gyerekek. Az tartják, hogy azok a gyerekek, akik megvárják a 15 percet, sikeresebbek lesznek az életben. Mivel azonban számos más körülményt nem vett figyelembe a kísérlet, így tulajdonképpen nem ad pontos jövőképet.
5. A Stanfordi börtönkísérlet eredményei hamisnak bizonyultak
A kísérletet 1971. augusztus 14-20. között végezték a Stanford Egyetemen. A Philip Zimardo vezetésével végzett kísérletben a résztvevő önkéntes diákok foglyok és őrök szerepét játszották el. Az egyetem alagsorában rendeztek be egy börtönt, de a kísérlet az előre meghatározott idő letelte előtt hat nappal félbeszakadt, ugyanis az alanyok viselkedésükkel veszélyeztették egymás lelki és testi épségét.
Minden idők egyik leghíresebb és legbotrányosabb pszichológiai kísérletének eredményei hamisnak bizonyultak, hiszen mint utóbb kiderült, az őrök felsőbb utasításokat követett egész idő alatt.
6. A bikák nem a piros szín miatt vadulnak meg
A bikaviadalokat mindenki ismeri, amikor egy ember a bika előtt lenget egy piros színű rongyot. Azonban a piros színnek semmi köze ahhoz, hogy bika agresszív legyen. A piros rongyot azért használják, hogyha az állat megsérül és az anyag hozzáér, ne látszódjon rajta a vér.
7. A kutyák ősei nem a farkasok
A legtöbben úgy tudjuk, hogy a kutyák a farkasoktól származnak, akiket aztán az ember háziasított. Azonban ez egy tévhit, mivel a két állat inkább egyfajta unokatestvérei voltak egymásnak. Leváltak a közös ősökről és párhuzamosan fejlődtek tovább.
A kutyákat pedig nem is az ember háziasította, hanem az ebek élelmiszer szerzés céljából egyre közelebb merészkedtek hozzánk. Ekkor kezdődhetett a kutya és az ember barátsága.
8. Földünk egyáltalán nem növekszik
A 19. század elején úgy gondolták, hogy a Föld minden évben növekszik. Ezt a feltételezést annak tulajdonították, hogy a kontinensek távolodnak egymástól. Napjainkban azonban a fejlett eszközöknek köszönhetően már tudjuk, hogy bolygónk sugarának évi ingadozása nem haladja meg a 0,1 mm-t, ami az emberi haj vastagságának felel meg. Így ez az elmélet is megdőlt.
9. A neandervölgyi emberek olyanok voltak, mint mi
A kezdetleges információk szerint a neandervölgyi emberek majomszerű, durva és buta főemlősök voltak. Az antropológusok manapság viszont úgy vélik, hogy nem sokban különböztek a modern embertől. Viselkedésüket tekintve pedig egyáltalán nem voltak buták. A neandervölgyi emberek génállománya 1% és 4% között még ma is megtalálható az európai lakosságban.