A Curiosity rover nyolc esztendeje teljesít szolgálatot a Marson, ahol időnként megáll és fotókat készít. 2020. június 5-én a marsjáró árbóckamerája két fénylő pontot fedezett fel. A NASA beszámolója alapján az egyik a Vénusz, másik pedig a Föld bolygó volt. A rover ekkor már 2784 napja a vörös bolygón „dolgozott”, a két fotót pedig, napnyugta után 75 perccel készítette. Mivel két különböző kép készült, ezért a földi irányítás hozta létre a panorámaképet annak érdekében, hogy valós égi helyzetükben láthassuk őket. Kiderült, a felső fénypont a Föld, az alsó pedig a Vénusz volt. A marsjáró által megörökített képek peremén a Tower Butte, vagyis az agyagásványokat tartalmazó sziklaképződmény látható. A rover ezt már 2019 óta vizsgálja.
A felvétel valójában a marsi szürkületi viszonyok vizsgálatának céljával készült, ugyanis ebben az évszakban a Mars légkörében több a por, ami azt jelenti, hogy a fény szóródása is eltér a megszokottól. Amikor tiszta a légkör a vörös bolygón sokkal világosabb van, így a két bolygó, ami csillagszerű pontonként látható a felvételen, sokkal halványabb, ennek következtében pedig, kevésbé üt el az égi háttértől.
Mark Lemon, a coloradói Boulderben lévő Űrtudományi Intézet munkatársa elmondta, hogy „még a közepes fényességű csillagok is láthatatlanok maradtak ilyen fényviszonyok közepette”. Ez azt jelenti, hogy Földünkön az alkonyi ég akkor lesz különösen világos, ha a légkörbe a vulkánkitörések által olyan aeroszolok jutnak, amik jelentős fényszóró hatással bírnak.
Hat évvel ezelőtt, 2014-ben a Curiosity rover már fotózta a Földet és a Holdat az alkonyi égen, de mivel a légköri por akkoriban nem volt jelen, más fényviszonyok uralkodtak.
A marsjáró 2012-ben landolt a vörös bolygón, azóta pedig, számos jelenséget megörökített már, mint például az „aszteroida átvonulását az égen, a Nap előtt áthaladó Merkúrt, látványosan kék marsi napnyugtákat és napfogyatkozásokat, amelyek során a Mars két apró holdja, a Phobos és a Deimos vonult el a napkorong előtt” – írta a National Geographic.