Várhatóan az idei év végére eltűnik majd a trappista sajtok jó része a boltok polcairól. 2020 végén ugyanis már életbe léphet az a szabálymódosítás, amelynek értelmében a trappista sajt előállításához sokkal szigorúbb kritériumoknak kell megfelelniük a gyártóknak, mint napjainkban.

Tavaly, 2019 októberében járta körül a Pénzcentrum a magyar trappista sajt gyártás jogi szabályozását. Ennek következtében a boltokban kapható sajtok minőségét kifogásolták. Ezt a kifogásolt minőséget a Nébih szerint érdemes úgy értelmezni, hogy bár az élelmiszerbiztonsági elvárásoknak ugyan megfelelnek a termékek, azonban a kulináris élvezetükkel a hazai fogyasztóknak is meggyűlt már a baja. A vásárlók azonban már minőségi trappistát is vásárolhatnak a magyar boltokban, sőt a jövőben másra már nem is lesz lehetőségük.

“Jelenleg a vállalkozók szinte egyáltalán nem élnek a minőségi megkülönböztető jelző használatának lehetőségével, ugyanis ha jelző nélkül csak a trappista sajt megnevezést használják, akkor az MÉ I. kötetének előírásai alapján tudnak gyártani. Ez kevésbé szigorú, és nincs benne minimum érlelési idő így a gyártó számára könnyebb az előírásoknak való megfelelés, ugyanakkor a hazai piacon megjelenő termékek meglehetősen heterogének, nem túl fényes minőségűek” – mondta a Nébih munkatársa.

Alapjaiban változik meg a trappista sajt

“A hazai piacon található trappista sajtok élelmiszerbiztonsági szempontból mind megfelelőek, érzékszervi minőségük azonban tág határok között mozog. Ilyen jellegű vásárlói reklamációk érkeztek már hivatalunkhoz is. Jellemzően a túl puha (nehezen reszelhető) állományt, az üres ízt és az erjedési lyukak hiányát szokták kifogásolni a vásárlók.”

“Tekintettel arra a jogos fogyasztói igényre, hogy – hazánk legelterjedtebb sajtfélesége – állandó minőségű legyen, az Agrárminisztérium irányítása alatt működő Magyar Élelmiszerkönyv Szakbizottság 2019-ben kiegészítette a MÉ I. kötet 1-3/51-1 számú előírását a trappista sajtra vonatkozó fejezettel. A leírás a fizikai-kémiai paraméterek meghatározásán túl magába foglalja a sajtok alakjának és az elvárt érzékszervi tulajdonságoknak a meghatározását is” – tudta meg a Pénzcentrum.

MÉ. II. kötetében a következő kritériumok szerepelnek jelenleg az MÉ. II. kötetében – a Trappista sajt tehéntejből, tejsavbaktérium-színtenyészet és alvasztóenzim, esetleg kalcium-klorid, kálium- vagy nátrium-nitrát és természetes színezék hozzáadásával készített, sózott, érlelt, jellegzetes érzékszervi tulajdonságú, oltós alvasztású, félkemény, erjedési lyukas sajt. A trappista sajtnak a következő paramétereknek kell megfelelnie:

“A kéreg jól gondozott, sima, színe aranysárga esetleg aranybarna, enyhén zsíros vagy nyirkos tapintású.
Fóliába vagy paraffinba csomagolt, egész sajt: korong vagy hasáb alakú, az alap- és fedőlapja sík, oldalfelülete enyhén kidomborodó, a fólia vagy paraffin sértetlen, egyenletesen simul a sajt felületére;
A sajttészta egyenletesen halvány- vagy szalmasárga színű, a metszéslapon egyenletes eloszlásban nagyszámú kis- és közepes méretű röglyuk látható;
Jól vágható, rugalmas, hajlítható, szájban elomló (állomány);
Jellegzetes, enyhén aromás, idegen szagtól mentes (szag);
Jellegzetesen zamatos, enyhén savanykás, kellemesen sós, telt, idegen íztől mentes (íz).”

Ennek megfelelően a jövőben, azaz várhatóan 2021-től a hazai vásárlók már egy sokkal korrektebb minőségű trappista sajttal találhatják szembe magukat a boltok hűtött polcain.

“A módosítás hatálybalépését követően csak azt a sajtot lehet majd Trappistának hívni, amely megfelel az MÉ I. kötetébe beemelt kritériumoknak. Az előállítók számára továbbra is adott lesz a lehetősége annak, hogy bármilyen – akár alacsonyabb árfekvésű – a trappistától eltérő paraméterekkel rendelkező oltós alvasztású érlelt sajtokat gyártsanak, de ezeket csak olyan megnevezéssel hozhatják forgalomba ami nem utal – a fogyasztó számára félrevezető módon – Trappistára” – hívta fel a figyelmet a Nébih.