Földünk 510 millió km² felszínéből mintegy 361 millió km²-t fednek le az óceánok, ami a Föld felületének 70,8 százalékát jelenti. Az óceánok több, mint a felének átlagos mélysége háromezer méternél is mélyebb.
Talán fel sem tudjuk fogni, milyen mély is ez, milyen távolságról beszélünk. Az óceánok fenekét a sok millió évnyi tektonikus mozgás alakította ki. Arról azonban, kevesen tudunk, hogy mi minden található ezekben a szinte határtalan vizekben. Az ember az oxigénhiány és magas nyomás miatt képtelen lenne lemenni teljesen egy óceán aljára. Napjainkban már számos technológiai eszköz áll rendelkezésre ahhoz, hogy a szakemberek kiderítsék mit rejtenek a hatalmas óceánok, így most már mi is sokkal többet tudunk, mint évtizedekkel ezelőtt.
Cikkünkben eláruljuk, milyen mélyek az óceánok és mi található bennük.
40 méter: ez a legnagyobb mélység az óceánban, ameddig a búvárok biztonságosan lemerülhetnek.
93 méter: a Lusitania óceánjáróra ebben a mélységben bukkantak rá. A hajó 1915-ben süllyedt el. Hossza 240 méter, ami azt jelenti, hogyha az orrára lehetne állítani, akkor az óceánjáró több, mint fele túllógna a vízfelszínen.
100 méter: ebben a mélységben a keszonbetegség, vagyis dekompressziós betegség jön létre, tehát ebbe a mélységbe lemerülni már nemcsak veszélyes, hanem halálos is lehet.
214 méter: Herbert Nitsch mit sem törődve az életveszéllyel és azzal, hogy majdnem biztosan meg fog halni, könnyűbúvár felszereléssel beállította merülés világrekordját. A gyorsabb merülés érdekében fejére és lábára is plusz súlyokat tettek.
250 méter: a második világháború ideje alatt ebben a mélységben közlekedtek a német tengeralattjárók.
332 méter: Ahmed Gabr rendes búvár felszerelésben guinness-rekordot állított be ebben a mélységbe való lemerüléssel.
500 méter: ez az óceán legmélyebb pontja, ahova a Föld legnagyobb élőlénye, a kék bálna le tud merülni.
535 méter: a császárpingvin számára ez a végső határa annak, ameddig le tud merülni az óceánban.
750 méter: az óriás polipokat ebben a mélységben is láthatjuk. Ezek az állatok, ha dühösek, piros színűre változnak.
828 méter: ez az a mélység, ami akkora, mint a világ legmagasabb épülete, a Burdzs Kalifa felhőkarcoló.
1000 méter: az óceánban ezen a mélységen már teljes a sötétség, ugyanis ide már a napfény sem ér el. Ekkora nyomáson a testünk úgy törne össze, mint a ropi. Velünk ellentétben az óriáskalmárok számára nem okoz problémát ez a mélység, sőt, ők kifejezetten jól érzik magukat.
1280 méter: a kérgesteknős eddig mélységig tud lemerülni. Ez az állat egyetlen levegővétellel 85 percig is képes a víz alatt maradni.
2250 méter: az ámbráscetek ebben a mélységben vadásznak a tintahalakra.
3800 méter: ebben a mélységben fekszenek az 1912-ben elsüllyedt Titanic roncsai.
4000 méter: ebben a mélységben veszi kezdetét a „mélytengeri zóna”. Itt élnek a púpos horgászhalak, európai horgászhalak és a koboldcápák.
4267 méter: már így is hatalmas mélységről beszélünk, ám ez még mindig csak a világ óceánjainak átlagos mélysége.
6000 méter: a hadiális-övezet kezdete, amit a háború istenéről, Hádészról neveztek el. Ebben a mélységben már akkora nyomásnak lennénk kitéve, mintha ötven darab Boeing 747-es utasszállító lenne a fejünkön.
6500 méter: ez az óceán legmélyebb pontja, ahova a DSV Alvin kutató tengeralattjáró le tud merülni.
6762 méter: az SS Rio Grande, egy német blokádtörő hajó, ami a második világháború ideje alatt süllyedt el ezen a mélységen fekszik. A hajót még 1944-ben az amerikai haditengerészet süllyesztette el.
8848 méter: ez a Csomolungma, vagyis a Mount Everest magassága. Ha megfordítanánk a hegyet, akkor csúcsa elérné ezt a mélységet.
10.898 méter: 2012-ben James Cameron, rendező egy film forgatása alatt eljutott. Ebbe a mélységbe három órán keresztül süllyedtek.
10.916 méter: 1960. január 23-án Jacques Piccard és Don Walsh eljutott a Trieste nevű batiszkáfjával jutott el ebbe a mélységbe.
10.994 méter: ez a Mariana-rok legmélyebb pontja, ami egyben a Föld legmélyebb idági ismert pontja.
A rengeteg információ ellenére az óceánoknak mindössze az öt százaléka ismert, ez pedig azt jelenti, hogy a Mars felszíne felfedezettebb az óceánoknál.