Mi jut eszedbe Horvátországról? Tengerpart, homok, nyár, hőség és sós víz. Egy igazi nyaralóhely, ahol elengedheted magad, strandolhatsz, koktélokat ihatsz és ami a legfontosabb pihenhetsz. Méghozzá annyit, amennyit csak akarsz. További előnye, hogy nem is kell túl sokat utaznod, ugyanis itt van a szomszédban.
Mint minden országnak, Horvátországnak is megvannak a maga hagyományai, szokásai és nem utolsó sorban látványosságai, különleges helyei, amiket muszáj látnunk és átélnünk. Izgalmas dolog felfedezni a horvát ételeket és italokat, turistalátványosságokat. Cikkünkben olyan érdekes tényeket osztunk meg az országról, amikről eddig talán fogalmad sem volt.
A szigeten is sziget van.
Az országból nagyjából ezer sziget van, amiből negyvenhétnek van legalább egy főből álló állandó népessége. Mljet szigetének viszont, van még egy saját szigete is. A szigetet annak idején a rómaiak használták, méghozzá a száműzetés helyeként. Egy nemzeti park is várja az oda látogatókat a sziget nyugati felén, ami rendelkezik két sós vizű tóval is. Az egyik tavon pedig, egy 12. századi kolostor is látható, pontosan a tó közepén, egy apró földterületen.
A világ egyik legkisebb városa.
Hum városa Horvátországban, Isztria megyében található. Közigazgatásilag Buzethez tartozik. A világ legkisebb városaként is emlegetik, ugyanis csekély lakossága mellett megmaradtak városi jellegzetességei. Várát valószínűleg a 11. században építették.
Egy legenda szerint a várost óriások építették úgy, hogy hatalmas sziklákat raktak egymásra. Hum valójában tényleg egy óriási kőtömb, ami 349 méteres tengerszint feletti magasságban helyezkedik el Buzet és Roč városa között. Azt már említettük, hogy a városnak kevés lakosa van. Nos, mindössze hetvenkét főről van szó, ezzel pedig, a világ egyik legkisebb városáról beszélünk. Hum volt az olaszok, a franciák és az osztrákok tulajdona is, de jelenleg már Horvátországhoz tartozik. A történelem során többször elfoglalták, porig égették, ennek ellenére a Hum talpra állt és napjainkban is várja a turistákat.
A Trónok harca sorozat epizódjait is itt forgatták.
Nagy valószínűséggel te sem tudtad, hogy a Trónok harcát is az országban forgatták. A legtöbb jelenetet Dubrovnikban vették fel, de forogtak kamerák a Trsteno és a Klis erdőben is.
A horvátok szarvasgombája már a Guinness Rekordok Könyvében is szerepel.
A horvát erdőkben rengeteg szarvasgomba található. Különlegessége fehér színében és rendkívül magas árában rejlik. A fehér szarvasgomba ugyanis, isteni finom, de a minőséget meg is kell fizetni, méghozzá nagyon borsosan. 1999-ben Isztrián bukkantak a legnagyobb ilyen szarvasgombára, amelynek súlya 1,3 kilogramm volt. Ezzel pedig, azonnal be is került a Guinness Rekordok Könyvébe. Első helyét azonban már elvesztette, mert azóta Amerikában találtak egy 1,7 kilogrammos szarvasgombát.
A horvát gyerekek tizenkét évig tanulnak.
Horvátországban az oktatási rendszer rendkívül hasonló a miénkhez. Nyolc év kötelező oktatás van, ami két részből áll. Az első négy évben egyetlen tanár oktatja a gyerekeket, míg a második négy évben szaktanárok segítségével sajátíthatják el a tudást. Nyolc év után pedig, további négy éven át járnak felsőoktatási intézményekbe.
Az egyetemeken és főiskolákon az első év minden esetben ingyenes, a további évek költségei a hallgatók eredményein múlnak. Minél jobban tanulnak, a tandíj összege annál kisebb.
A világ legnagyobb nyakkendője, megkötve.
A nyakkendő horvát találmány. Évekkel ezelőtt a nemzetközi nyakkendő napon, vagyis október 18-án pedig, a pulai amfiteátrum körül meg is kötötték a világ legnagyobb nyakkendőjét. A hatalmas nyakkendő 450 kilogramm anyagból és 120 kilométer fonalból készült. Az öltönyök díszének megvarrása háromszáz munkaórába telt, a legnagyobb feladat azonban mégsem ez volt, hanem a 21 méteres csomó megkötése. Az előkészületekben és a nyakkendő elkészítésében száz iskolás segédkezett.
A dalmaták hazája
A népszerű kutyafajtát Horvátországban tenyésztették ki, nevét pedig Dalmácia régióról kapta. A helyi vadászok és pásztorok alkalmazták őket, a turisták viszont rajongani kezdtek ezekért a kedves állatokért. A kölyök dalmaták folt nélkül jönnek a világra, csak később lesznek pöttyösek. Nemcsak testükön, hanem szájukban is előfordulnak fekete foltok.
A horvátok szeretik és tisztelik a kutyákat és nemcsak a dalmatákat. A városok többségében kutyás strand is található, így az emberek kedvenceikkel együtt úszhatnak.
A horvát emberek nem muszájból, hanem szórakozásból dolgoznak.
A horvátok élvezik az életet és nem utolsó sorban a munkát is. Ez számunkra furcsa lehet, hiszen nem mindannyiunknak adatik meg, hogy azt csinálja, amit valóban szeretne, így azért megyünk dolgozni, mert valamiből meg kell élnünk. Nos, az ország lakosai semmi olyat nem csinálnak, amiben nem lelik örömüket. Ez alól pedig, a munka sem kivétel. Ha nem szereted, nem csinálod. Ez a filozófiájuk. Hiszik, hogy minden megvalósítható, így mindent csakis szeretetből tesznek.
Az egyiptomi szfinxsz Horvátországban.
Diocletianus római császár iránti tiszteletből került Horvátországba az egyiptomi fekete gránit szfinx. Az uralkodóról azt tartották, hogy Istentől származik. A szfinx Splitben található.
A feltalálók hazája
A horvát feltalálók nem kevésbé voltak sikeresek, mint a magyarok. Verancsics Faustus a 17. század elején a világ első ejtőernyőjének atyja. Mindenki ismeri Nicola Tesla nevét, aki az elektromosság és rádiótechnika területén volt rendkívül eredményes fizikus. Giovanni Luppis neve már nem feltétlenül ismerős, ugyanis saját találmányával Luppis kudarcot vallott. Később azonban, az ő jegyzeteinek segítségével készítették el a ma jól ismert és használatos modern torpedókat.
Szórakozásból ötös!
A horvátok élvezik az életet, ezt pedig meg is mutatják a nagyvilágnak. Ünnepségek, koncertek, előadások, felvonulások és fesztiválok követik egymást. Az ország leghíresebb karneválja a Rijekai Karnevál, amit februárban rendeznek meg. Magyarországon februárban még rendkívül hideg van, addig Horvátországban megfagynunk sem kell és egy életre szóló élménnyel távozhatunk ebből a csodálatos országból.