Nyakig benne vagyunk a koronavírusban. Százak halnak meg nap, mint nap és Messiásként várják egyesek a mindent megváltó oltást a betegség ellen. Messze nem mindenki. Egyesek ugyanis tartanak attól, hogy miként reagál a szervezet erre a vakcinára.
Először is engedjük el azokat a híreszteléseket, miszerint az oltóanyag valójában egy szupertitkos, agymanipuláló-kontrolláló makro-nanotechnológiás mikrochip. Vélhetőleg nincs ilyenről szó. Ettől eltekintve, mint minden oltásnak, ennek is lehetnek mellékhatásai. Erről az embereket tájékoztatni kell. Már csak azért is, mert valaki az oltást megkapva furcsa tüneteket észlel magán, akkor eluralkodhat rajta a hisztéria.
Elmondjuk, hogy nagyjából mire lehet számítani.
Az oltást felnőttek és 16 éven felüli gyermekeknek lehet beadni. A hatóanyag beindítja a test természetes antitest-termelését. Ennek eredményeként stimulálja az immunsejteket a COVID-19 betegség elleni védelemre. A vakcinát természetesen nem kaphatják meg olyanok, akik allergiásak bármely összetevőjére.
A beadást megelőzi egy orvosi konzultáció. Az oltás ellenjavallata a magas láz, gyenge immunrendszer, vérzési problémák és véralvadásgátló gyógyszerek szedése.
A BNT162b2 COVID-19 mRNS-t 0,3 ml-es injekció formájában intramuszkulárisan juttatják a vállba. A páciensnek két, ugyanakkora adagból álló injekciót kell beadni 21 napos különbséggel.
A Pfizer szerint a COVID-19 elleni védelem legkorábban a második adag beadása után 7 nappal kezdődhet. Azaz a procedúra kezdetétől számítva egy hónap múlva lehetünk védettek.
A betegtájékoztató meglehetősen megnyugtató. A legtöbb mellékhatás a néhány nap alatt eltűnik. A gyártó fájdalomcsillapítók és lázcsillapítók, például paracetamol szedését javasolja, ha már túl zavaróak lennének a mellékhatások.
A mellékhatások rendkívül hasonlóak a COVID-19 betegség tüneteihez. 10-ből 1 embernél az injekció beadásának helyén tompa fájdalomérzet lép fel. Fejfájás, izomfájdalom, hidegrázás, ízületi fájdalom, láz, bőrpír, rossz közérzet. 100 emberből 1-nél nyirokcsomó duzzanatra is lehet számolni. Ez mondjuk elég ritkának számít. Egyelőre nincsenek tanulmányok a vakcina más gyógyszerekkel való kölcsönhatásáról.
Az oltóanyag engedélyeztetése folyamatban van, ezért fontos az embereket felkészíteni arra, hogy mire is kell számítaniuk azt követően, hogy megkapták az injekciót. A szakemberek szerint rohamlétékben zajlik az oltóanyag fejlesztése, de az emberek tájékoztatása rendkívül alacsony lángon működik.
Saad Omer, a Yale Institute for Global Health igazgatója azt mondta, hogy „Készen kell állni. Nem az engedélyeztetés utáni napon kell elkezdeni keresni az anyagokat arról, mit és hogyan kell kommunikálni az emberek felé„.
Omer szerint az Egyesült Államokban jóval nagyobb és részletesebb felkészítésre lesz szükség, de ez igaz lehet a többi országra is. Már csak a vírustagadók és oltásellenzők miatt is. „Hatékonyabban kell kommunikálnunk és ezt már most meg kell kezdeni.”- mondja a szakember.
Mit gondoltok? Írjátok meg a véleményeteket kommentben!