Berki Krisztián halála az egész országot megrendítette valamilyen módon. Özvegye, Mazsi és kislányuk most kénytelen olyan helyzettel szembesülni, amit senkinek sem kívánnak.
Mazsi sírva vallott arról, hogyan élte meg ő és közös lányuk, Emma azt, hogy örökre elvesztették a családfőt. Külföldi utazásra készülnek kettesben egy olyan helyre, ahova Krisztián is ment volna…
– Úgy érzem, hogy azért kell, hogy ezeket a felvételeket megcsináljam, hogy könnyebb legyen, és hogy idővel túl tudjak lépni. Mikor legközelebb a bőröndöt fogom pakolni, akkor ne arra gondoljak, hogy hárman, vagy négyen mentünk volna. Nagyon-nagyon nehéz napokat élek meg, és nagyon hullámzom. Sokszor tudok mosolyogni, és a kislányom előtt próbálok erős lenni, mivel neki egy magabiztos, boldog anyára van szüksége. Ettől az utazástól azt várom, hogy egy kicsit megerősödöm lelkileg annyira, hogy nem kell majd mindennap sírnom.
Tudok majd a jövőbe tekinteni, és nem mindennap rágódom valamin, ami a múltban történt, és nem hibáztatom magamat, annak ellenére, hogy tudom, hogy mennyi mindent megtettem. Azon kevesek emberek közé tartozom, aki önzetlenül tudta szeretni azt az embert, akit ennyire utáltak. És nagyon sokat köszönhetek neki, rengeteg mindent. Szeretnék erőt adni azoknak, akik hasonló cipőben járnak, egy kis információt adni azoknak, akik aggódnak értünk. Erre az utazásra nem egyedül megyek, ezt pedig a Szerelem adta még nekem, mikor Mexikóban voltunk. Mikor meghalt Szerelem, másnap láttam ezt a tábor, az én bábám is ott lesz, úgy éreztem, hogy ott a helyem.
Összeraktam a képet, hogy ez volt az a tábor, ahova Szerelem is szeretett volna elmenni. Ez egy olyan utazás lesz, ahonnan picit másképp fogunk hazatérni
Címlapkép: Blikk