Az intimitásról sokunknak a szerelem és annak minden velejárója jut eszébe. Azonban, az intimitás egyáltalán nem korlátozódik a szerelemre. Valójában ennél egy mélyebb dologról van szó. Intimitás ugyanis, létezik a pár-és munkakapcsolatokban, illetve a szülő és gyermeke között is.
Maga a szó a latin intima szóból ered, aminek jelentése legbelső, ami a bizalmat, egy erős érzést jelent. Tudod, hogy otthon vagy, hogy minden rendben van. Nem élünk vissza a másik bizalmával, nem bántjuk őt és figyelünk rá, gondoskodunk róla. Az intimitás egy kölcsönös bizalomra épülő kapcsolatot feltételez.
Intimitás az is, amikor megöleled a gyermeked, amikor ellenőrzöd, hogy nincs-e semmi baja és gondoskodsz arról, hogy boldog legyen. A jó és intim kapcsolat alapja a legbelső tér, ahova beengedjük szerelmünket, gyermekünket, barátunkat és így tovább. Egymás lelkének részei vagyunk és tiszteljük a másikat. Az érzelmi intimitás azt jelenti, hogy megnyitod és odaadod lelked egy másik személynek. Egy ilyen családban más légkör uralkodik, egy érzelmi intimitással rendelkező családban az emberek kölcsönösen tisztelik és szeretik egymást.
Egy ilyen erős érzelmi kapcsolatot nagyon nehéz kialakítani. Egyrészt, mert rengeteget kell tanulnunk, másrészt pedig azért, mert nem mindenki erre törekszik. A kemény munka viszont meghozza gyümölcsét, ez teljesen biztos.
Az intimitás összetartozást jelent. Látod magad a másik szemében, szó nélkül is tudod, mit akar mondani, kitalálod a gondolataid. Mindez azért van, mert legbelül te nemcsak te vagy, hanem ő is.
Ugyanakkor nem szabad megfeledkezned arról, hogy az első és legfontosabb dolog, a magaddal való kapcsolat. Hiába várod el mástól azt, hogy intim kapcsolatba kerüljön veled, ha te nem vagy abban magaddal. Ha te magad nem szereted, nem ápolod, sőt, nem is ismered magad, akkor mit tudnál adni másnak magadból? Szóval, mi a válaszod erre a kérdésre? Az érzelmi intimitás nem másokkal, hanem saját magaddal kezdődik. Csak ezt követően lesz esélyed arra, hogy másokkal kialakíts egy ilyen erős kapcsolatot.
Az intimitás egy olyan terület, ami nincs nyitva és csak az arra érdemes személynek vagy hajlandó megnyitni. Éppen ezért maga az érzelmi intimitás rendkívül sérülékeny, hiszen sem működtetni, sem fenntartani nem egyszerű feladat. Ugyanakkor nem kérdés, hogy minden kockázatot megér, mert amikor részesülsz benne, akkor elmondhatatlan élményben lesz részed. Ilyen érzelmet ugyanis, sehol máshol nem tapasztalhatsz.
Az érzelmi intimitás nem pillanatok alatt jön létre. Időre van szükség hozzá és nem kevés időre. Ez nem megy egy csettintésre, nem azonnal, nem a semmiből keletkezik. Ezért dolgozni kell, méghozzá keményen. Ez a csoda csak fokozatosan alakul ki és mélyül el.
Az érzelmi intimitás bensőségességet és meghittséget jelent. Amikor nem takarod el magad a másik elől, amikor kitárulkozol, nem véded magad túlságosan, amikor meg mered mutatni a másiknak, hogy ki vagy valójában. Biztonságban érzed magad mellette, bízol benne és tudod, hogy ő sem élne vissza a bizalmaddal. Amikor a másik fél a sérülékeny éneddel is tisztában van, tudja, hogy mikor vagy mélyponton, mikor vagy gyenge és tiszteli az érzelmeidet. Nem feltétlenül kell az sem, hogy egyet értsen velük, de tiszteli őket és ezáltal téged is.
Sokunk számára azonban, ez a legfélelmetesebb érzés és élmény a világon. Hiszen egy másik embert kell beengednünk a lelkünkbe és fel kell tárnunk valódi énünket. Ettől pedig megijedünk, nagyon. Félünk attól, hogy a másik visszataszítónak tart majd minket, attól, hogy értéktelenek vagyunk. Mást mutatunk, mint amit valójában érzünk és amik valójában vagyunk. Az igazi találkozások és érzelmek viszont, csak akkor következhetnek be, ha önmagunkat adjuk. Enélkül, nincs semmink.