Évtizedekkel, századokkal ezelőtt a bizonyos kort elért férfiaknak kötelezően be kellett vonulniuk katonának, hogy védjék szeretett hazájukat a betolakodók ellen, megvédjék szeretteiket a háborútól…stb. Ez egy nagyon szomorú ám egyben dicsőséges pillanat volt a családok életében, hisz hosszú időre el kellett engedniük fiú gyermekeiket, és nem tudták látják-e őket még valaha az életben. Természetesen hatalmas öröm érte őket, mikor egy idő elteltével kopogtattak az ajtón, és talpig terepszínű, katonai ruhában álltak szüleikkel, kedvesükkel szembe.
Tény, hogy a történelem során nagyon sok katonát veszített el a világ a folytonos csatázások, háborúzások miatt, és nem győzünk hálálkodni hű szolgálataikért, hazafiságukért, hősies fellépésükért. Ma már nem kötelező bevonulni katonának, amivel csak az a probléma, hogy a fiatalok nem tapasztalják meg mi is az a tisztelet, a hazaszeretet, nem tudják mit jelent alázatosnak lenni és még sorolhatnánk azokat az erényeket, melyeket nem szereznek meg ennek hiányában. Sokan persze még ma is visszahoznák a sorkatonaságot, hogy a fiatalok megedződjenek, ám erre csekélyesély van.
Viszont vannak személyek, akik önmaguktól vonulnak be katonának, végzik el az alapkiképzést, mennek terepre dolgozni, kiküldetésben vesznek részt és a többi. Akadnak, akik hónapokat, éveket vannak távol a családjuktól, feleségük, férjüktől, gyermekeiktől. Nehéz belegondolni, hogy vajon miket élhetnek, élhettek át az idők során egymás nélkül. Vannak gyerekek, akik csak néha napján látják anyjukat, apjukat, mert folyamatosan kiküldetésen vannak, ám a találkozás pillanata, minden pénzt megér. Az internet tele van olyan képekkel, történetekkel, felvételekkel, melyek bemutatják, elmesélik, hogy milyen csodálatos is az egyesülés. Az ilyen jellegű videókat szinte nem lehet végig nézni úgy, hogy ne hullajtsunk jó pár könnycseppet, hiszen olyan mély és tiszta érzelmeket vélhetünk felfedezni, amit csak nagyon kevésszer lehet látni.
Mai cikkünkben is olyan videót mutatunk be, amiben katonák térnek haza gyermekeikhez.
Figyelem: Papír zsebkendőket elő, mert biztos, hogy te sem fogod tudni végig nézni a felvételt könnyezés, sírás nélkül.
Egy másik felvétel, ami hasonló szívmelengető pillanatokat foglal magába.
Te kibírtad sírás nélkül?