Az utóbbi időben egyre nagyobb hangot kaptak az állatok és az állattartással kapcsolatos problémák. Annak ellenére, hogy a legtöbb ember szereti az állatokat, legyen szó kutyáról, macskáról, nyúlról, tengeri malacról és a többi, nem mindenki tudja, hogyan is kell őket megfelelően gondozni.
A legnagyobb gond talán az, hogy akadnak, akik nem a család teljes jogú tagjaiként gondolnak rájuk, így nem is kapnak annyi szeretetet és törődést, mint amit megérdemelnének. Nem egy és nem két állatvédő egyesület vagy menhely oldalán lehet olvasni, hogy milyen szörnyű körülmények közt éltek az állatok, hogy se víz, se étel nem volt kirakva, de még egy normális házuk sem volt, ahova vissza tudtak volna húzódni. Sok kinti kutyát mind a mai napig láncon tartanak holott törvénybe lett foglalva X évvel ezelőtt, hogy nem lehet láncon tartani az állatokat. Ezzel azonban nem sokan törődnek, mivel eme megoldással próbálják megakadályozni, hogy az az állat megszökjön.
Nos ha egy állat valóban többször megszökik, akkor annak bizony lehet valami oka. A másik probléma, hogy a téli időszakban és a mínuszokban nem engedik be az állatokat a melegre, vagy egy fűtött garázsba, kazánházba, hanem kint hagyják őket fagyoskodni. Senki se gondolja azt, hogy a kutyák például ahhoz annak szokva, hogy a mínuszokban kint tartózkodjanak.
Mivel ezt a legtöbb ember egyáltalán nem veszi komolyan, ezért cikkünk főhőse, név szerint Dr. Ernie Ward állatorvos kísérletet végzett, hogy megtudja, miket is élnek át az állatok odakint mikor 0 fok alá kúszik a hőmérséklet. Sajnálatos módon sokan abban a hitben vannak, ha van a kutyának kutyaháza, akkor nem fázhat kint. Ez tévedés. A kísérletből kiderül, hogy a kutyaházban egyáltalán nem lesz melegebb annak ellenére sem, hogy a kutya bent fekszik és a saját testhőjét leadja.
Az állatok ügyvédjeként ismert orvos saját bőrén tapasztalta meg azt az elképesztő szenvedést, amit az ebek nap, mint nap éreznek. A legelképesztőbb az egészben, hogy ez egy teljesen átlagos chicagói téli éjszaka hó, szél és extrém hideg nélkül. A doki elég szépen felkészült a kinti hidegben történő tartózkodásra, ugyanis a következőket vette fel:
– 2 pár gyapjú zokni
– bélelt hótaposó
– hosszúszárú aláöltöző
– thermo aláöltöző
– bélelt sínadrág
– hosszú ujjú thermo felső és gombos szvetter
– kabát
– bélelt síkabát
– bélelt kesztyű
– síkesztyű
– símaszk
– gyapjú sapka
– gyapjú nyakmelegítő
Ward minden fél órában helyzetjelentést ad az aktuális hőmérsékletről illetve arról, hogyan is érzi magát a kutyaházban. A videó kezdetekor a kutyaházban -6,7 °C fok volt, a szabadban pedig -11,1 °C.
1 óra múlva a házban -5,8 °C, a szabadban -11,7 °C volt. Ekkorra már Ward egyik lábujja elkezdett zsibbadni. Fél órára rá -7,8 °C fok volt a kutyaházban és -12,2 °C odakint. Ekkorra már teljesen elzsibbadt és elgémberedett neki a jobb lába.
Minden egyes helyzetjelentésnél leírja, hogy a kutyaházban nem lett azóta sem melegebb, hiába tartózkodik benne. Mire elért a negyedik órához, addigra már nem tudta kontrollálni a remegését és már a kezeitől kezdve mindene elzsibbadt. Megmérte, hogy mennyi a belső testhőmérséklete és a mérő 34,4 °C fokot mutatott. A kutyaházban mért hőmérséklet -9,2 °C volt, odakint pedig -12,2 °C.
A doki a következőket mondta el a videóban:
„Ha azt gondolod, hogy a legnagyobb fagyban kiteszed a házba a kutyád egy halom meleg pokróccal és ő majd boldogan alszik bent, akkor magadat áltatod. Az ilyen körülményekre egyáltalán nincsenek felkészülve”
Azt reméli, hogy a videójával végre valahára felnyitja a kutyatulajdonosok szemét és végre belátják, hogy az állatokat igenis be kell vinni a melegbe, hogy ott alhassanak éjszaka.
Egyébként nem ez volt az egyetlen kísérlete az állatorvosnak. Korábban készített egy videót arról, hogy mit éreznek az állatok, mikor a kánikulában bezárják őket a kocsiba. Bizonyos idő eltelte után semmi másra nem tudott gondolni csak arra, hogy mielőbb ki kell jutnia a kocsiból.