Akkora tartozást halmozott fel, hogy végül kilakoltatták őket. Nem bírta tovább…
Jessy Paola Moreno Cruz szerette volna, hogy gyermeke normális körülmények között nevelkedjen fel. A 32 éves anyának azonban komoly anyagi gondjai akadtak.
Cruz félt attól, hogy elveszik tőle gyermekét, ha az utcára kerül. Még albérletre sem volt pénzük.
Végső elkeseredésében úgy döntött, hogy felmászik a száz méter magas La Variante hídra.
A járókelők egyből észrevették, hogy valami baj van. Riasztották a hatóságokat. A tűzoltók kedves szavakkal próbálták meggyőzni az anyát, hogy ne ezt az utat válassza. Mindent meg lehet oldani, ráadásul a gyereke előtt még ott áll az egész élet.
Egy orvos, pszichológus, rendőrök és tűzoltók egy órán át győzködték az asszonyt, hogy gondolja meg magát.
Még a gyerek is könyörgött az anyjának, hogy ne ugorjon le. Az anya azonban mégis a halált választotta. Átkarolta gyermekét és a mélybe rántotta megpecsételve ezzel mindkettejük sorsát.
Az anyát állítólag az uzsoramaffia fenyegette. Még egy levelet is hagyott hátra…
„Nem tudom elviselni a gondolatot, hogy valaki bánthatna téged azért, amit tettem, jobban szeretem, ha elhagyjuk és elfelejtjük ezt a világot. Nincs reményem, legyőztek és megaláztak. A férfi, aki azt mondta, hogy szeret engem, egyedül hagyott, nagyon egyedül. Mindannyian nem hagytak nekem semmit, mindent, amiért dolgoztam, mindenért, amiért éltem, mindent, amit szerettem, mindent, amit adtam, azt egy pillanat alatt elragadták. Az volt a hibám, hogy rossz emberekben bíztam. Megbuktam életemben azt, akit a legjobban szeretek, nem engedhetem meg magamnak, hogy kifizessem a tanulmányait, még arra sincs elég pénzem, hogy meleg ételt adjak neki. Veszélybe sodortam, és sajnálom, hogy cserbenhagytalak, fiam. Minden nap nehezebb és tele van fenyegetéssel, adósságokkal és szeretethiánnyal. már nem tudom megtenni. Azt fogják mondani, hogy gyáva vagyok, de csak Isten tudja, milyen szorongást kelt az a rettegés, hogy valaki miattam bántani fog. Ha valaki tudna segíteni, de ki adna kölcsön pénzt vagy akár lakást? Nincs senki. A világ veszélyes, és nem tudlak megvédeni. Minden nap szürke. A szívem dobog a szorongástól. Sírok a csalódottságtól és az impotenciától. Lúzer vagyok. Ezúttal nem foglak cserbenhagyni, fiam. Senki sem fog minket bántani többé.”
Mit gondoltok? Írjátok meg a véleményeteket kommentben!