„Ahány hely, annyi szokás” – szokták mondani. Minden országnak vagy kultúrának meg van a maga szokása és habitusa bizonyos dolgokat illetően. Ezek között több olyan is van, amit egyik másik ország képtelen lenne a saját kultúrájába belefűzni. Gondoljunk csak az muszlimok és a magyarok kapcsolatára a disznóhússal… Azért vannak ennél apróbb dolgok is.
Mutatunk nektek ezekből egy válogatást.
Szaunázás finneknél:
Alapvetően fürdőruha nélkül szaunázunk. Ennek leginkább egészségügyi okai vannak. A fürdőruha viselése a szaunában nem tesz jót a bőrünknek. Persze ez nem azt jelenti, hogy meztelenkedni kell. A testünket eltakarhatjuk egy tiszta pamutlepedővel. A finneknél teljesen természetes az úgynevezett „naturista” szaunázás. Ilyen esetben nem takarjuk el a testünket, hanem csak egy lepedőt terítünk oda, ahol ülünk. Náluk teljesen normális, ha ismerősök vagy rokonok teljesen meztelenül szaunázgatnak.
Puszilkodás:
Nálunk Magyarországon az alapvető üdvözlési forma a kézfogás. A spanyolok és a franciáknál ez lehet a puszi is. Ezt is kezdjük átvenni, de nálunk még a kézfogás a preferáltabb.
Mindennek megvan a sorrendje:
A spanyolok szeretik a megszokott sorrendet az étkezés során. Tegyük fel, hogy vendégségbe megyünk valakihez Spanyolországban. Ha szeretnénk egy forró teát inni, akkor azt vélhetőleg a sütemény után fogják felszolgálni.
Kémkedés:
A németek imádnak kémkedni és kukucskálni. Rendszeres árulkodók is. Náluk teljesen normálisnak számít az, ha figyelik a szomszédaikat. Ha valami nem tetszik nekik, akkor szólnak a megfelelő szervekenek.
Fura partik:
Már megint a németek. Nem minden ember ismerkedik könnyen. Ezeket a gátakat át lehet törni és a németek kitaláltak rá egy módszert. Ismeretlen embereket hívnak el egy partira, ahol olyan feladatokat végeztetnek velük, amik egy nehezen oldódó ember számára kényelmetlen lehet. Ölelgetés, puszilkodás stb. Mindezt terápiás céllal.
Hogyan mossunk kezet?:
A legtöbb ember folyó víz alatt mossa a kezét. A franciáknál elterjedtebb az a megoldás, hogy kiengedik a csapba a vizet és abban mossák meg a kezüket. A konyhai mosogatás is így zajlik náluk.
Gyümölcsök:
A franciáknál nem szokás megmosni a gyümölcsöket sem. Amit leszednek a fáról az mehet bele egyből a süteménybe. Ez persze nem jelenti azt, hogy a franciáknál mindenhol koszos gyümölcsöt vagy zöldséget fogunk enni.
Hőemelkedés:
Magyarországon már a 37 fokos testhőmérsékletet is hőemelkedésként kezeljük. Pláne a férfiak! 🙂 Ez viszont sok más országban nincs így. Egyes országok nem különösebben foglalkoznak egy 37 fokos teshőmérséklettel. Szerintük az még normális.
Mennyibe került az ajándék?:
Mi nem szoktuk a másik tudtára adni, hogy mennyibe került az ajándék, amit vettünk neki. Nem is szoktuk megkérdezni. A görögök ezzel szemben számlával, árcédulával együtt adják az ajándékot. Nem azért, hogy hencegjenek vele. Egyszerűen csak így könnyebb visszacserélni, ha nem stimmelne vele valami.
Meztelenség:
Görögországban az egyházakat nem zavarja különösebben egy fedetlen kebel, vagy a túl rövid szoknya. Magyarországon ehhez kicsit konzervatívabban állnak az egyházak.
Buszozás:
A görögöknél nem szokás felkínálni a helyed egy másik embernek a buszon. Ők „aki kapja, marja” alapon élnek. Nálunk azért vannak még úriemberek, akik átadják a helyüket egy terhes kismamának, vagy egy idősebbnek.
Postázás:
Mi magyarok nem feltétlenül bízunk a postában. Bizalmas adatokat és tárgyakat nem szeretünk postán feladni. Ez más országokban nincs így. Az Egyesült Államokban sokkal jobban bíznak a postásokban.
Intim szféra:
Azt mondják, hogy az ember intim szférája az körülbelül fél méter. Aki ezen belül tartózkodik, az belép az intim szféránkba. A braziloknál ez az érték kisebb. Nálunk egy 30 centiméteres távolság is teljesen normális. Szóval, ha náluk járunk, akkor ne lepődjünk meg azon, ha túl közel jönnek hozzánk egy párbeszéd alkalmával.
Fityisz
Míg nálunk ez a gesztus inkább vicces és poénos, addig a braziloknál ez egy meglehetősen súlyos sértés. Megalázást jelent ez a jel nálunk. Ha ilyet látunk, akkor célszerű nem poénnak venni.
Együnk kézzel:
Indonéziában teljesen normális dolog evőeszköz nélkül étkezni. Náluk hagyománya van annak, hogy puszta kézzel falatozzunk. Persze a kosz elkerülése érdekében szoktak kézmosó csészéket elhelyezni. Sokan ezt a csészét egy finom, frissítő italnak gondolják. Legyen ez eszünkben, ha Indonéziába járunk.
Indonéziában és több más országban sem illik mindent megenni, amit elénk tesznek. Egy bizonyos mennyiségű ételt mindig hagyjunk a tányéron.
Ugyanitt azon se lepődjünk meg, ha egy helyi kis lokálban nem találunk wc-papírt. Ez ugyanis inkább a drágább helyek, szállodák kiváltsága. Ők megelégszenek a csapvízzel és a kezükkel.
A felfelé mutató hüvelykujj nálunk és a legtöbb országban az „oké”, vagy „jó, rendben” szavakat jelenti, ugyanakkor Irakban vagy Iránban ez bizony egy sértés. Ott ne mutassuk….
Mit gondoltok? Írjátok meg kommentben a véleményeteket.