Egy gyermek félelme annyira bénító lehet, hogy el sem tudja mondani, mi is történik valójában az életében. Az 5 éves Kornélia nem tudta, hogyan mondja el édesanyjának, hogy az a mostohaapja olyat tett vele, amit egy felnőtt sem tehet egy kisgyerekkel.
Dorottya túl későn jött rá, hogy gyermeke veszélyben van. Egy fedél alatt él egy férfival, akiről kiderült, hogy valaki más, mint gondolta…
„Egy társkereső oldalon ismertem meg Mátyást. Így kezdődött a kapcsolatunk…”
Pár hónapos terhes voltam, amikor elváltam a férjemtől, ugyanis rám emelte a kezét. Ezt nem tűrtem…
Édesapám egész életemben verte anyámat, és nem akartam, hogy ilyen sorsa legyen nekem és a gyerekeimnek. Megfogadtam magamnak, hogy soha nem akarok ilyesmit átélni. Kiderült azonban, hogy ennél sokkal nagyobb pokol vár rám.
Amikor Kornélia megszületett, jó pár évig nem is gondoltam a férfiakra. Végül egy társkereső oldalon találkoztam Mátyással. Igazából csak akartam valakit magam mellé, de semmi komoly. Hónapokig beszéltünk egymással, de nem találkoztunk. Ez csak hosszú idő után változott. A beszélgetéseket szórakozásként kezeltem, amikor a lányom oviba volt, vagy míg aludt.
„Nagyon jól neveltnek tánt, és nem is bánta, hogy gyerekem van, de sajnos tapasztalatból tudom, hogy ez bizony probléma”
Túlságosan sokat foglalkozott a kislányommal. Észrevettem, hogy szeretett dicsekedni vele, és rengeteg kép volt róla a telefonján, melyeket megmutatott a barátainak is. Emellett szívesen vitte sétálni, vidámparkba vagy állatkertbe. Boldog voltam, mert arra gondoltam, hogy végre találkoztam egy sráccal, akivel olyan családot fogok létrehozni, amiről mindig is álmodtam.
Egy év randevúzás után azt tapasztaltuk, hogy érzünk valamit egymás iránt, és nincs értelme tovább halogatni, így megállapodtunk, hogy hozzám költözik. Nekem van egy házam. Az életünk mesésnek tűnt.
Kornélia is örült Mátyásnak az elején. Szerettek együtt programozni.
Néhány hónap múlva azonban valami megváltozott, és a gyermekem letargikusabb, visszahúzódóbb és titokzatosabb lett. Azt hittem, hogy köze van az óvodaváltáshoz, de az igazság brutálisabb volt.
„Egyszer felhívott az óvodába egy tanárnő, aki azt mondta, hogy nagyon zavarják a gyerekem rajzai”
Megjegyezte, hogy csak filctollal hajlandó rajzolni, és abból is csak adott színekkel.
Amikor óvodába mentem, az igazgatónő és a tanárnő olyan rajzokat mutatott, amelyeken vidám színekben állunk a lányommal egymás mellett, az oldalán pedig egy feketére festett figura látható. Nem egy rajz volt, hanem egy tucat hasonló. Mindössze négyet küldök a szerkesztőségébe, hogy felvázolja ezt az egész szörnyű helyzetet.
Rájöttünk, hogy ez nem normális dolog. Kornéliának beszélnie kell egy gyermekpszichológussal. Ki kell deríteni, mi áll a háttérben.
Nem volt könnyű információhoz jutni. Nagyon titkolózó lett. Lehajtott fejjel, karba tett kézzel motyogott csak az orra alatt….Egyszer csak megszólalt…
„Matyi bácsi éjjel átjön hozzám és bemászik a takaró alá…”
Lefagytam. Minden a szemem előtt volt, a szívem majdnem kipattant a torkomból, és szét akartam tépni ezt a balekot. Kiderült, hogy egy démon, aki felhasználta a bizalmamat, a tiszteletemet, az otthonomat és legfőképpen a gyermekem ártatlanságát.
Nem volt kétséges, hogy a lányom igazat mondott. Amint megjelentem a háznál a rendőrökkel, egyből megpróbált kiosonni. Szerinte a lányom hazudik. Aztán végül a rendőrség nyomására beismerte tettét a kihallgatásokon.
Remélem a börtönben fog megrohadni… Legyetek éberek kedves Anyukák. A gonosz nem alszik.
Mit gondoltok? Írjátok meg a véleményeteket kommentben!