Az utóbbi időben hatalmas divat lett az egészségtudatos étkezés. Mondjuk már követni sem nagyon lehet. Ami ma nagyon egészséges, arról holnap kiderül, hogy rákot okoz. Ki tudja ezt már követni. Régen még megittuk a frissen fejt tejet, mára meg mindenki laktózérzékeny. A bevásárlás már felér egy különleges misszióval, ugyanis megtalálni azt, ami jó, olcsó és egészséges…szinte lehetetlen. Zokszó nélkül kifizetjük a felárat egy olyan termékért, amire rá van írva, hogy bio, vagy update. Jó ez? Kell ez nekünk? Tényleg annyira rossz és egészségtelen minden, ami nem bio?
Ideje eloszlatni pár mítoszt!
A bolti kenyér rossz, mert tele van mindenféle javítószerekkel
Az emberek az élelmiszeriparra úgy gondolnak, mint egy nagy konyhára. Ha én 3 hozzávalóból készítek tésztát otthon, akkor a gyártó is tegye ezt. Ha 5 vagy 7 hozzávalót tesz bele, akkor valami érthetetlen dologgal mérgez meg. A gyártás másképp működik. Otthon nem probléma, ha ma egy sütemény így készül, holnap meg ugyanaz valahogy máshogy. A gyártás során fontos a stabilitás. A kenyérnek ma is ugyanolyannak kell lennie, mint tegnap volt. Ehhez javítószerek kellenek. Ezek gyakori összetevője a savak: citromsav, aszkorbinsav, tejsav. Az emulgeálószerek, például a guar- és xantángumi, a foszfátok és a lecitin javítják a tészta stabilitását és szerkezetét. 100 kiló liszthez átlagosan 100-500 grammot adnak hozzá. Ez kevesebb mint 1%.
Az élesztő: az élesztő gomba, gomba rossz, akkor kezelni kell. Ezek azonban teljesen más mikroorganizmusok. A tápláló élesztő egyetlen egyszerű dolgot tesz: a cukrot alkoholra és szén-dioxidra bontja. Ezt nevezik fermentációnak, és nem mi, emberek találtuk ki. Ez egy természetes biokémiai folyamat, amely régebbi, mint a dinoszauruszok. Ipari körülmények között nem lehet spontán erjedést remélni, ezért a sütéshez a sachromycetes családhoz tartozó élesztőket használják, amelyek ugyanúgy természetes eredetűek.
Népszerű tévhit, hogy a kenyérből származó élesztő tovább szaporodik szervezetünkben. De ez nem így van. Termofil élesztőnek nevezik őket, alapvetően nem tudnak 45 ° C feletti hőmérsékleten növekedni, és a kenyeret 200 ° C-on és magasabb hőmérsékleten sütik. Ha az élesztő életben marad ezek után is, akkor az forradalmi lenne a tudományban.
Az instant tészta nagyon egészségtelen
A legvitatottabb, szinte legkárosabbnak kikiáltott adalékanyag, amely az instant tésztákban is megtalálható, az E621, a mononátrium-glutamát…. Rontja a szemet, gyomorgörcsöt okoz, és káros hatással van az agyra. Kezdjük az alapokkal. A glutaminsav az egyik legelterjedtebb aminosav a bolygón, minden élő szervezet minden fehérjéjében benne van, nélküle nem is léteznénk. Az ember számára nincs nagy különbség, hogy ezt a sót tiszta formában vagy a glutaminsav nátriumsójaként kapja. Ráadásul a szervezetet nem érdekli, hogy a természet vagy a laboratórium szintetizálta-e ezt a molekulát: egy anyag tulajdonságai a kémia tudománya szerint csak a szerkezetétől függenek, nem az eredetétől. Tehát a glutamát – minden ízfokozók királya – nem károsítja az ételeket, hanem csak gusztusosabbá teszi.
Sokan félnek az ízesítőktől. Ezek csak kémiai molekulák, amelyekből mi magunk is készülünk, és amely mindenütt van körülöttünk. A házi csirke szintén nem magától lesz illatos, hanem az ízt adó molekulák miatt. A tudománynak köszönhetően ezeket a molekulákat szintetizálhatjuk, és előállíthatjuk.
Az instant tészta azonban nem teljes értékű étel. Nekünk úgy tűnik, jóllaktunk, de valójában üres tésztával töltöttük meg a hasunkat, amiben sok a szénhidrát és zsír, kevés a fehérje és egyáltalán nincs vitamin. A gyomor pedig hamarosan újra korogni fog. Az ilyen tésztákban nincs semmiféle méreg. Ez csak egy szénhidrátdús „zsíros” étel, ami nem lehet az étrendünk alapja.
A modern élelmiszerek tiltott élelmiszer-adalékanyagokkal vannak tele
Az étrend-kiegészítők biztonságos adagját egereken végzett kísérletsorozatban határozzák meg. De az ember nem egér, ezért a biztonságos norma mutatóját továbbra is elosztják 100-zal, és megkapják a megengedett napi bevitelt. Például az E211 (nátrium-benzoát) „túlevéséhez” egyszerre 700 g majonézt kell lenyelnie.
Az élelmiszer-adalékanyagok modern osztályozása a Vámunió Műszaki Szabályzatában mintegy 560 tételt foglal magában. És csak 8 van hivatalosan betiltva Oroszországban és az EAEU-országokban: E121, E123, E128, E216, E217, E240, E924a és E924b. Ezek nem feltétlenül azért vannak betiltva, mert veszélyesek. Néha egyszerű bürokrácia.
Az interneten nagyon sok „tiltott E-adalék” listát találni, melyek fele sem igaz. A nagyja csak megfélemlítés. Nem kapni boltban olyan élelmiszert, amiben tiltott összetevő lenne.
A táplálék-kiegészítők nem a 21. századi tudósok találmányai. Korábban sót, ecetet, cukrot, mézet, fűszereket, gyógynövényeket használtak az ételek tartósítására, javítására. Ezek a múlt táplálék-kiegészítői. Most már többen vagyunk, szeretnénk változatosan és minőségesen étkezni. A tudomány segít nekünk ebben. A modern tudás oroszlánrészét a természetben találtuk meg. Gondoljunk csak az E200-ra, ami szorbinsav és az almában találták meg a tudósok.
Korábban a kolbász természetes volt, de most már nincs benne hús, csak kémiai kutyulmányok
A mítoszokkal ellentétben a kolbászban van hús, csak nem 100%. A kolbász elkészítéséhez zsírt és húst kell vennünk: sertés, marha, csirke. Amikor azt mondjuk, hogy „hús”, melléktermékekre és fehérjekészítményekre gondolunk, például sertésbőrből származó fehérjekoncentrátumra és mindenféle tejtermékre, például tejre és tejszínre. Ez se nem rossz, se nem jó, ez egy normális alapanyag. Húskészítmények előállításához speciális ipari berendezésekkel fehérje-zsír emulziót készítenek belőle.
Mondok egy szót az E250 nitrites pácoló keverék védelmében, amelyet gyakran láthatunk a kolbász összetételében. Ez táplálékkiegészítő elengedhetetlenül szükséges, hogy megakadályozzák a veszélyes betegség – botulizmus, ami oda vezethet, hogy károsítja az idegrendszert. A nagyon kellemetlen Clostridium botulinum baktérium okozza, amely előszeretettel megél a húson, halon, zöldségen és gombán. A fertőzésveszély kiküszöbölésére a nitriteknél jobbat eddig nem találtak ki. Ha nem akarsz kórházba menni, ne félj az E250-től.
Nem az étel káros, hanem a kiegyensúlyozatlan táplálkozás. Ha odafigyelve, egészségesen táplálkozol, akkor nem teszed magad tönkre hébe-hóba egy mekis ebéddel sem.
A cukor rossz!
A cukor nem azért rossz, mert cukor, hanem mert túlságosan elérhető. Az édességben nincs semmi rossz, ha nem visszük túlzásba. A cukor energiaforrás, de ha szisztematikusan túl eszünk belőle, az nem egészséges.
Nézzünk meg egy átlagos fánkot. Ha változatosan és az egészségedre figyelve étkezel, akkor egy kósza fánkocska belefér az étrendbe. A cukros üdítők sokkal veszélyesebbek. Gondoljunk egy muffin ízű frappéra. Tej, kávé, szörp és akkor beleturmixolnak egy igazi muffint. Mi ez, ha nem cukorbomba?!
Mit gondoltok? Írjátok meg a véleményeteket kommentben!