Nagyjából három milliárd embert, vagyis a világ internet felhasználóinak 89 százalékát figyelik meg a különböző országok kormányai valamilyen módon.
A közösségi oldalak használatáért fizetnünk ugyan nem kell, de azt mindenki tudja, hogy ezek mégsem ingyenes szolgáltatások, ugyanis adatainkkal fizetünk értük.
Amellett, hogy különböző reklámokkal bombáznak minket, befolyásolni is szeretnének bennünket, például egy választás apropóján. A 65 vizsgált országból negyven már létrehozott egy olyan eszközt, amelynek segítségével monitorozzák, hogy mi történik a közösségi médiában.
A rangsorban Kína áll az első helyen, mint a legkevésbé szabad ország, ugyanakkor Oroszország és Egyiptom is a „nem szabad” besorolást kapta.
Iránban egy 42 ezer fős önkéntes csapat figyeli a közösségi oldalakon történteket, Kínában pedig hasonló munkára toboroznak embereket, akik adatokat gyűjtenek és megjelölik a problémákat. Az országban alapított egyik cég mintegy 200 millió ember megfigyelését végzi.
Az Egyesült Államokban sincs ez másképp. Az izraeli kiberbiztonsági cég, a Cellebrite nemrég írt alá a Bevándorlási és Határvédelmi Hivatallal egy 30-35 millió dolláros szerződést, miszerint okostelefonokat törnek fel, abból pedig adatokat nyernek ki annak tulajdonosáról.
Különböző országokból pedig azért utaznak tisztviselők az Egyesült Államokba, hogy a közösségi média megfigyeléséről tanuljanak.
A megfigyelés eredménye megdöbbentő. A 65 megfigyelt országból 47-ben tartóztattak le felhasználókat társadalmi, politikai vagy vallási nézetei miatt.
Következésképp tehát, jobban tesszük, ha odafigyelünk, hogy milyen oldalon és mennyi adatot közlünk magunkról, hisz sosem tudhatjuk, mikor fordítják azt ellenünk.