Létezik egy népcsoport Pakisztánban, ahol nem ismerik a rák okozta betegségeket, mivel nincs is. Valójában semmilyen betegségben nem szenvednek, hírből sem nagyon hallottak róla egészen addig, amíg a civilizált világ élelmiszersegélyei meg nem érkeztek oda.
A civilizáció okozta betegségek
A hunzák területén az élelmiszer mennyisége az időjárástól függ, ezért előfordulhat, hogy nincs elegendő ennivaló. Ennek megoldására lisztet, konzerveket és cukrot importálnak. A behozott élelmiszerek miatt a hunzák körében is felütötték a fejüket a civilizációs betegségek, mint a cukorbetegség, a fogszuvasodás, a meghűléses betegségek, valamint az elhízás.
Hűen ragaszkodnak a tradícióikhoz
A hunzák földművelésből tartják fenn magukat, így azt esznek, amit megtermelnek maguknak. Vallásuk az izraeli muszlim. Oktatásban is részesülnek, ugyanis Aga Khan a spirituális vezetőjük, aki felvirágoztatta az oktatási rendszert. A gyerekek kiválóan beszélnek angolul. Minden faluban van iskola és rendelő is, amelyben a spirituális gyógymódokat részesítik előnyben. Saját Hunza múzeummal rendelkeznek, de házaikban is nagy szeretettel várják az oda látogatókat.
Felfedezés és felismerés
Rengetegen próbálják bebizonyítani azt a tényt, hogy a rákbetegségeket jelenlegi civilizációnk, életmódunk és a tartósított élelmiszerek okozzák. Az elszigetelten élő népek a legjobb bizonyítékai ennek. A hunza nép lakosságának életkora elérte a 90-110 évet, mindenféle betegségek ismerése nélkül éltek. Sem kórház, sem pedig orvos nem volt közösségükben. Dr. Robert McCarrison , aki hét évig tanulmányozta India táplálkozási szokásait, biztosra vette, hogy a túlságosan feldolgozott ételek miatt alakulnak ki a betegségek. A hunza nép női tagjai számára ismeretlen a klimax, a férfiak pedig még 90 évesen is képesek gyermekeket nemzeni.
A sárgabarack magja
A sárgabarack magját kiszárítják, hogy télen is fogyasztható legyen. Naponta akár 30-50 darabot is megesznek belőle, emellett pedig olajából kozmetikumokat készítenek. A hunza nők ezáltal sokkal kevésbé ráncosak, mint civilizált nőtársaik. A gabonafélék elfogyasztásával a hunza népcsoport tagjai több nitrilozidot vesznek magukhoz, amely roncsolja a daganatos sejtetek, valamint meggátolja őket a növekedésben is. Mivel nyers élelmiszereket is fogyasztanak, az ásványi anyagokból is százszorosát veszik magukhoz, mint mi. Naponta 7-10 órát is dolgoznak a tűző napon, a bőrük mégsem szenved el semmilyen károsodást.
Táplálékaik
Mint azt már az előbbiekben említettük, a hunzák elfogyasztják a kajszibarackot magjával együtt. Ezen kívül almát, szilvát, körtét, egyéb gyümölcsöket és bogyóféléket is esznek. A gabonafélék közül árpát, hajdinát, kölest és búzát is használnak, ami nemcsak a rákbetegségek megelőzésében játszik szerepet, de nagyon jó reuma ellen is. Vizüket pedig a gleccserekből szerzik be, így teljesen tiszta folyadékot isznak.
Kik a hunzák?
A hunzák egy alig harminc fős csoportban élnek a pakisztáni, orosz és kínai határ találkozásánál a hegyek között. Életterüket egy termékeny völgy jelenti, amely sajnos az év legnagyobb részében megközelíthetetlen. Kötélhidakkal összekötött, 60 centiméteres út vezet el hozzájuk. Húst szinte egyáltalán nem fogyasztanak, inkább zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek és gabonafélék teszik ki táplálékukat, melyeket nyersen, főzés nélkül fogyasztanak el.