Nagyon kevés olyan ember él a világon, akinek nincs szüksége se szemüvegre, se kontaktlencsére ahhoz, hogy tökéletesen jól lásson. Azon balszerencsések, akik kénytelenek valamilyen eszközt a szemükön/szemükben viselni, hogy jól lássanak több bosszúságot is megélnek a mindennapok során. A szemüveg képes bepárásodni, ha hideg időbe lépsz ki, illetve az eső is csúnyán össze tudja piszkítani, a korlátolt látótérről nem is beszélve. A kontaktlencsék egy fokkal jobbak, hiszen komfortosabbak, nem láthatók, több tevékenység végezhető benne, ám ennek is vannak hátulütői. Például, ha valaki nem iszik annyit, akkor képes behomályosodni, ha egy kis szösz, piszok vagy porszem kerül rá, már elkezdi bökni a szemet és ne feledkezzünk meg arról sem, hogy napi szinten kell tisztítani. Ennek ellenére, mégis sokan választják az utóbbit.
Gondolkodtatok már azon, hogy kinek köszönhetők a kontaktlencsék, ki fedezte fel, hogy nézett ki az első ilyen lencse, vagy, hogy miből készült? Ha nem akkor segítünk ugyanis jelen posztunkban erről fogunk nektek bővebben beszélni.
Kontaktlencsék fejlesztése
1636-ban egy francia filozófusnak név szerint René Descartesnek támadt egy olyan ötlete, miszerint üvegből kellene lencséket készíteni, amiket közvetlen a szaruhártyára lehetne tenni. Úgy gondolta, hogy kiálló végűnek kell lennie a látás korrigálása érdekében, ám ezek nem bizonyultak jónak. Nem csak az anyagukkal, hanem a méretükkel is probléma volt ugyanis 23 mm átmérőjűek voltak arról nem beszélve, hogy roppant kényelmetlennek bizonyultak. Ezt az ötletet gyorsan félre is kellett tenni, majd újra átgondolni, hogyan lehet ötletét máshogy kivitelezni.
A következő lencse során már akrilüveget használtak, aminek átmérője is kisebb lett, kb 10 mm. Ez már egy fokkal jobb volt, de még mindig nem szellőzött, ami problémát jelentett. A kemény műanyagból készült lencse Doktor professzor Győrffy István és Heinrich Wöhlk, a hidrogéllencse pedig Otto Wichterle nevéhez köthető. 1971-ben jelentek meg azok a kontaktlencsék, melyek rugalmasak és jól illeszkednek a szemre. 1976-ban kerültek forgalomba a legelső olyan lencsék, melyek képesek voltak szellőzni.
A modern kontaktlencsék
A mai modern kontaktlencsék úgy működnek, hogy a viselője szaruhártyáján, a szemgolyó külső, tiszta felületén helyezkedik. A lencsét elsősorban a szem elülső oldalát borító könnyfilmhez való tapadás tartja a helyén, illetve a pislogó szemhéjak által okozott nyomás. Amikor az illető pislog, akkor a könnyek biztosítják, hogy a szaruhártya – ezáltal pedig a lencse is – megfelelő nedvességű legyen.
Kontaktlencsék funkciói
A kontaktlencséknek két fő funkciója van, hogy korrigálja a látást és esztétikussá tegye a megjelenést. Az orvos által ajánlott és felírt kontaktlencséket gyakran látási rendellenességek – például rövidlátás, hyperopia (túllátás), astigmatizmus (nem pontszerű leképezés), olvasási problémák – javítására használják. Ezek általában a fény nem megfelelő törése miatt alakul ki és az illető ilyenkor homályosan lát. A kontaktlencse pedig ezekre nyújt korszerű és kényelmes megoldást. A lencse optikája a szem optikájával kombinálva biztosítja a fény megfelelő fókuszálását és tiszta látást eredményez.
Kontaktlencsék a filmekben
A kontaktlencsével az emberek szemszínét és könnyedén meg lehet változtatni. Hogy hogyan? Sínes kontaktlencsékkel. Akadnak, akik nincsenek megelégedve eredeti szemszínükkel ők szokták használni arra, hogy olyan színűvé változtassák, amilyenre csak szeretnék. Emellett a filmiparban is aktívan használják, például Vin Diesel szemét a Riddick című filmben is kontaktlencsével változtatták meg, ahogy az Avatar című filmben is azt használtak a na’viknál, de Csillagok háborújában is volt használatára példa.
A kontaktlencsék jövőbeli koncepciói
A kontaktlencsék egyik lehetséges jövőbeli felhasználása az úgynevezett bionikus kontaktlencse használat. Ez a speciális kontaktlencse-típus jelenleg fejlesztés alatt áll és csak prototípusként került forgalomba az Egyesült Államokban. A lencse egy organikus anyagból áll, ami néhány nanométer vastagságú fémrétegből épített elektronikus áramkörökkel rendelkezik. Ez egy újabb lépcsőfok a kontaktlencse-technológia területén, amire még egy kicsit várni kell.
Te kipróbálnád ezt az új fajta lencsét, ha forgalomba kerül?