Nagyon ijesztő dolgokat tudtunk meg!
A pénzcentrum megkérdezte Dr. Harangi Szabolcsot, Elte Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatóját a legutóbbi törökországi földrengéssel kapcsolatban. Ezt a riportot summáznánk mi is.
A földköpeny legfelső része több, kisebb-nagyobb kőzetlemezből áll. Ezek mozgásai emberi mértékkel mérve nagyon lassúak. Évente pár centiméterről beszélünk. Ezek közeledhetnek, távolodhatnak vagy elcsúszhatnak egymáshoz képest. A legnagyobb erősségű földrengések akkor alakulnak ki, amikor két kőzetlemez ütközik egymással, ugyanis itt alakul ki a legnagyobb feszültség.
A legnagyobb erősségű, több mint 8-as magnitúdójú földrengések a közeledő kőzetlemez-határokhoz kötődnek. Ilyen volt az eddig ismert legnagyobb rengés, az 1960-as chilei Valdivia (amely 9.5 magnitúdójú volt), az 1964-es alaszkai Prince William Sound földrengés (9.2 magnitúdó) és a 2004-es szökőárat is eredményező szumátrai földrengés (9.1 magnitúdó).
A földrengéseket nem lehet előre jelezni. Senki nem tudja hol, mikor és mekkora rengés pattan ki.
A nagy földrengések előtt azonban nincsenek jelek, illetve a műszerekkel olykor fogható változások nem egyértelműek, sokszor kaotikusak és nem kizárólagosan kapcsolhatók földrengés közeli kipattanásához.
Nagyon védekezni nem lehet. Azt kell figyelembe venni, hogy hova építjük a legfontosabb létesítményeinket. Gondoljunk egy atomerőműre. A Paksi Atomerőmű is egy törésvonalon fekszik, de a történelmi időkben itt nem pattantak ki nagy földrengések. De ki kell bírnia egy 6–6.5 magnitúdójú földmozgást.
Sajnos a világ számos országában nem tartják be a földrengésbiztos építési szabályokat. Sokszor egy idő után lazítanak ezeken, hiszen a nagyobb költségekkel járnak. Mégis, ha az emberéletekben és anyagiakban bekövetkezett károkat nézzük egy katasztrófa után, akkor nem kérdés, hogy megéri a befektetés.
Mi a helyzet Magyarországgal?
Magyarországon a Komáromtól a Balaton keleti partjáig húzódó térség a földrengésben leginkább veszélyezettebb terület, ahol akár 6-os magnitúdónál nagyobb rengés is elképzelhető. Az országunkban kipattant földrengések alapján átlagosan 50-60 évente történhet egy 5.5–6.5 nagyságú földrengés itthon, amit azért figyelembe kell venni.
A tágabb térségben Romániában, a Keleti-Kárpátok kanyarja nagyon aktív zóna, ahol szinte minden héten vannak többnyire 100 kilométernél mélyebben kipattanó földrengések. Ezek között lehetnek pusztítóak is ilyen volt 1940-ben és 1977-ben is (mindkettő >7 magnitúdó nagyságú volt). Ez utóbbi esetén Bukarestben hatalmas károk keletkeztek és több mint 1500-an haltak meg.