A szerelem a világ legcsodálatosabb érzése. Amikor párkapcsolatban élsz, úgy érzed egymásnak lettetek teremtve. Ha együtt vagytok, azt kívánod bárcsak megállna az idő, hogy sose kelljen elválnotok egymástól. Az első pár hónapban mindenkinek a rózsaszín köd van a szeme előtt, és olyankor minden tökéletes tűnik. Viszont akkor váltok teljesen eggyé, mikor ez felszáll és ugyanúgy tisztelitek és szeretitek egymást, mint a legelején.
Mikor valakit meglátsz a metrón, és nem tudod levenni róla a szemed, és minden vágyad, hogy megszólíthasd. Ha neked rendelte őt a sors, akkor nem ez volt az utolsó közös pillanatotok.
Tűkön ülsz a suliba és arra vársz, mikor láthatod őt, mikor szoríthatod magadhoz.
Párizs a szerelem városa itt minden sokkal
Nem számít semmi, csak hogy érintkezhess vele.
Amikor mindenki tudja, hogy odavagytok egymásért, de féltek bevallani a másiknak.
Az első csókot mindenki tökéletesnek szeretné megélni, pedig semmi sem fontos, csak Te meg Ő és a pillanat.
Mindenki számára a búcsúzás pillanata a legfájdalmasabb.
Órákat, napokat, heteket beszélnél át vele, mert olyan jó vele lenni.
A zene és a tánc mindig összehozza az embereket.
Elég egy pillanat és tudod Ő az igazi.
Évtizedek után is kéz a kézben, boldogságban kitartotok egymás mellett.
Mikor az egész éjszakát átbeszélgetitek és csak azt veszitek észre, hogy felkelt a nap.
A szerelem nyelvét mindenki érti, akinek van szíve.
Amikor, alig várod, hogy lásd, de ő nem jön el.
Egy véletlen találkozással kezdődhet minden.
Nincs is szebb dolog, mint belefeledkezni abba akit igazán szeretünk.
A világ legrosszabb érzése, ha valakit szeretsz és tudod, hogy mindened odaadnád neki, de ő kitépi a szíved és semmi más nem marad utána csak a mérhetetlen nagy üresség.
