A legnépszerűbb képszerkesztő programok segítségével ma már olyan profi képmanipulációk készíthetők, amikről a laikusok nem tudják eldönteni, hogy valódi-e a kép vagy sem. Egy közelmúltbéli tanulmány szerint 10-ből 4 ember nem képes különbséget tenni a szerkesztett és a valódi kép között. Éppen ezért, mi most 10 tippel szeretnénk segíteni abban, hogy könnyen felismerd a szerkesztett képeket és így ne tudjanak átverni.

1. Figyeld meg a háttérbeli hajlított vagy torzított részeket.

2. Figyeld meg az árnyékokat vagy tükröződéseket.

3. Figyeld meg a kép minőségét.

5. Keress ismétlődő mintákat (itt például a földközeli füst).

6. Figyelj a perspektívára, az árnyékokra és a méretekre.

7. Ha nem vagy biztos benne, használd pl. a Google azt a képkereső funkcióját, ahol konkrétan a képre tudsz rákeresni akár url akár képfeltöltés alapján.

8. Figyeld meg a nem természetes színeket és árnyalatokat.

9. Észreveszed a hibát az alábbi két képen? 🙂 Gondolom igen.

10. Nézd meg a kép Meta adatait. Ha nem tudod hogy kell, használd ezt a weboldalt.

A mindennapi életünk során előfordul, hogy a saját elménk csapdájába esünk és ezért rossz döntéseket hozunk. Ebben az a legrosszabb, hogy ezt talán nem is vesszük észre és így nem is  tudunk okulni belőle. Hogy segítsünk az ilyen élethelyzetekben, az alábbiakban összegyűjtöttünk 14 ilyen gyakori esetet.

1. Kettős mérce
Amikor más emberekről van szó, kívülállóként könnyen meg tudjuk állapítani a problémájukat, annak ellenére, hogy valószínűleg nem is látjuk át teljesen a helyzetüket. Ám amikor magunkról van szó, már nem így van. A gond, hogy sokszor azt hisszük, mindenki ugyanolyan helyzetben van és ezért ugyanúgy hibáztatjuk.

2. Vita a győzelemért
Hugo Mercier és Dan Sperber kutatók azzal álltak elő, hogy a modern ember leginkább azért tanult meg vitatkozni, hogy a másikat befolyásolhassa. A gond az, hogy akkor sem látjuk be tévedésünket, ha már elfogytak az észérveink.

3. Az összehasonlíthatatlan összehasonlítása
Gyakran olyan dolgokat hasonlítunk össze, amiket nem lehet és aminek nincs értelme. Például sokan azt gondolják, hogy minél nagyobb egy kutya, annál jobban ugat.

4. Nem bízunk más nemzetiségűekben
Általában csak a saját csoportunkban bízunk meg és gyanakvással tekintünk a többire.

5. Túlzott általánosítás
Sokszor általánosítunk, ami nagy hibánk. Például, ha egyszer átvágott már minket egy pénztáros, hajlamosak leszünk azt gondolni, hogy a többi is át fog.

6. A többség „nem tévedhet”
Még ha biztosan igazunk is van, de a csoport többi tagja nem ért velünk egyet, hajlamosak leszünk megváltoztatni a véleményünket, a többség kedvéért.

7. Csak a legjobb tulajdonságainkat tartjuk szem előtt
Majdnem mindenki csak a legjobb tulajdonságaival van tisztában, amiket néha még hajlamosak is vagyunk eltúlozni. Daniel Kahneman Nobel-díjas pszichológus azt mondta: „Meglepő, hogy milyen ritkán változtatják meg az emberek véleményüket. Ráadásul, amikor ezt teszik, maguk sem értik. Véleményük megváltoztatásával sokan korrigálják a korábbi gondolkodásmódot azzal, hogy megpróbálják meggyőzni magukat, hogy mindig is ezt gondolták.”

8. Máshogy gondolunk a jövőbeni énünkre
Különböző tanulmányok bemutatták, hogy ha megkérnek valakit, írja le, milyennek képzeli jövőbeli önmagát, teljesen irreálisan látja azt. Gyakorlatilag egy olyan idegen leírását adja, akinek köze sincs a jelen énjéhez.

9. A Peltzman-hatás
Ennek a lényege, hogy a különféle védőeszközök és biztonsági előírások sokasága olyan érzéshez vezethet, hogy egy személy sérthetetlen, növelve ezzel a baleset kockázatát. Például ha egy motoros sisakját elvesszük, sokkal biztonságosabban fog vezetni.

10. A pozitív meggyőződés csapdája
Tipikus példa erre a szerencsejáték: ha valaki huzamosabb ideig veszít, meg lesz győződve róla, hogy a „következő” játszmát már biztosan megnyeri.

11. Rímelő állítások
Amikor az ember rímelő szlogent lát, hajlamosabb jobban hinni neki. Továbbá, jobban meg is jegyzi ezeket, ezért használják előszeretettel a marketingesek.

12. Rossz hírek mindenhol
Tudósok kimutatták, hogy hajlamosak vagyunk fontosabbnak titulálni a rossz híreket, mint a jókat. Mi több, a rossz híreket jobban elhisszük, mivel a jókat nem tartjuk annyira érdekesnek és túl gyanúsak is számunkra. Elgondolkodtató!

13. Az áruház-effektus
Mindig értékesebbnek tartjuk azokat a dolgokat, amiket valaki hozzánk közel állóhoz tudunk kötni. Például egy nagymama által kötött kesztyűt biztosan szívesen hordunk, míg ha ugyanazt látnánk meg egy áruházban, meg sem vennénk.

14. A „többség fölött állok” csapda
Felmérések kimutatták, hogy az autóvezetők 99%-a úgy gondolja, hogy jobban vezet a többinél. Sokszor túlbecsüljük saját képességünket és ez sokszor gondot okoz.