Az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzése szerint a tavalyi volt a legmelegebb nyár Magyarországon 1901 óta.
Az első tíz legmelegebb év közül nyolc az ezredforduló utáni évek közül került ki. A melegedés mértéke a múlt század elejétől 1,3 fok, ami némileg a globális melegedés mértékét is meghaladja.
A 2019-es év középhőmérséklete országos átlagban 12,19 Celsius-fok volt. Ez az 1981 és 2010 közötti normál értéket 1,87 fokkal múlja felül.
A tavalyi év enyhe januárral kezdődött, majd a február nagyon enyhe és száraz volt. Februárban három fokkal alakult a sokéves átlag felett a havi középhőmérséklet, sorra dőltek meg a melegrekordok.
Márciusban is a szokásosnál melegebb volt, az ötödik legmelegebb 1901 óta, emellett rendkívül száraz is. Az 1981-2010-es normál érték harmadát országos átlagban sem érte el a havi csapadékösszeg. Április elejére pedig leginkább az ország déli tájait sújtotta aszály.
Tavaly májusban viszont hidegebb volt a sokéves átlagnál, mintegy 2,5 fokkal. Frontátvonulások, hullámzó frontrendszerek, majd az ország fölé húzódó mediterrán ciklon okozott az átlagosnál jóval hűvösebb, csapadékos időjárást sokfelé záporral, zivatarral, viharos széllel, jégesővel. Május elején megdőltek az addigi hidegrekordok is, valamint a szélsőséges tér- és időbeli eloszlásban az átlagos csapadék több mint duplája hullott, így a 2019-es a harmadik legcsapadékosabb május volt 1901 óta.
A nyár rendkívül meleg volt, a második legforróbb 1901 óta. A nyári hónapok közül június új rekordot hozott, 3,6 fokkal múlta felül a sokéves átlagot. Június közepén pedig megdőlt az országos napi maximumhőmérséklet rekordja is. Az átlagosnál kissé melegebb július után augusztus 10-12 között újra egy hőségperiódus alakult ki, illetve a hónap utolsó napjaiban is tombolt a kánikula.
Tavaly kétszer rendeltek el hőségriadót, méghozzá június közepén harmadfokú hőségriadót, ami négy napig volt érvényben, majd augusztus 10. és 12. között másodfokút. A nyár legmelegebb napja augusztus 12-e volt, ekkor 38 fokot mértek Derekegyházán. Emellett pedig gyakran előfordultak károkozó felhőszakadások és jégesők.
A zivataros időszakok nagyrészt június 16 és 23. között, valamint július végén, augusztus elején alakult ki. Az ország több területén is jegyeztek fel száz millimétert is meghaladó felhőszakadást, melynek következtében a lezúduló víztömeg és a jégeső károkat okozott, különösen Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
2019-ben összesen hét olyan nap fordult elő, amikor az ország valamely pontján száz millimétert meghaladó napi csapadékösszeget rögzítettek hivatalos mérőállomásaik. A legmagasabb napi összeg a Heves megyei Terpesen mért 154,9 milliméter volt tavaly.
Tavaly ősszel pedig rekord meleg volt. A szeptember egy fokkal, az október csaknem két fokkal, a november pedig négy fokkal volt melegebb volt az ilyenkor megszokottnál. A november 1901 óta a harmadik legmelegebbnek adódott.
A szeptember még nyári kánikulával kezdődött, elsején országszerte 30 fok feletti hőmérsékleteket mértek. Októberben egy szokatlanul meleg és hosszú vénasszonyok nyarát tapasztaltunk, míg október 19-től egy héten keresztül több mint öt fokkal melegebb volt a megszokottnál, ekkor szintén többször megdőltek az adott napra vonatkozó országos maximum hőmérsékleti rekordok.
A novemberi időjárás inkább tavaszt idézett az őszben, ugyanis tizenhárom napon is előfordult öt fok feletti pozitív anomália. Az októberi csapadékhiányon a november havi átlagos mennyiség másfélszerese enyhített.
A tavalyi év decembere is több mint három fokkal enyhébb volt a normálnál. December 18-tól ismét országos napi minimum és maximum hőmérsékleti rekordok dőltek meg, majd december 21-től egy mediterrán ciklon hozott jelentős csapadékot, sokfelé ötven milliméter fölötti napi mennyiségekkel.
A 2019-es év magyarországi hőmérsékleti viszonyai jól illeszkednek a globálisan melegedő trendbe. Az utóbbi éveket jellemző magas hőmérsékleti anomáliák és a szélsőséges csapadékviszonyok miatt rendkívül fontos, hogy folyamatosan nyomon kövessük az éghajlati állapotokat.