Mindenki a hibákból tanul, az okos ember pedig a sajátjából. Nos, a szerelemben ez nem ilyen egyszerűen működik. Folyamatosan valamilyen késztetést érzünk arra, hogy újra és újra ugyanabba a hibába essünk, természetesen bízva abban, hogy ezúttal minden jól fog elsülni. Képesek vagyunk még hosszú évek elteltével is visszamenni korábbi párunkhoz, ami nagyrészt váláshoz, nem pedig a sírig tartó boldogsághoz vezet. A szerelem abszolút kiszámíthatatlan.
Cikkünk hősei is pontosan tisztában vannak ezzel, még a világhálón is megosztották, hogy még a latin-amerikai szappanoperákat is megszégyenítő kapcsolati drámákon vannak túl.
„Anyám megcsinálta kétszer ugyanazt. Nem sokkal a születésem után elvált apámtól, de kiderült, hogy ismét gyermeket vár. Aztán ennek okán újra összeházasodtak, de ez ismét nem tartott sokáig. Később feleségül ment a mostohaapámhoz, akitől öt év után elvált, de három év után megint összeházasodtak. Most 15 éve házasok.”
„A szüleim összeházasodtak, amikor anyám tizenhat, apám pedig huszonegy éves volt. Nehéz váláson voltak túl és sokat harcoltak a gyámsági jogokért. Harminc év múlva újra összeházasodtak és halálukig együtt is maradtak. A legjobb, hogy apám és mostohaapám barátok lettek és minden este együtt lógtak a garázsban.”
„Nagyapám feleségül vette a nagymamámat, később azonban elvált tőle és feleségül vett egy másik nőt. Aztán nagyapám végül elhagyta ezt a nőt azért, hogy újra feleségül vehesse a nagyanyámat. Aztán megint elvált a nagyanyámtól, egy harmadik nő miatt.”
„A barátom nemsokkal azután, hogy felesége megszülte a gyermekét, elhagyta őt. A nőnek emiatt komoly problémái lettek a munkával és a pénzzel. Válás után a felesége, helyzetére való tekintettel az államtól kért segítséget, így nagy nehezen, de átvészelte ezt a borzalmas időszakot. Amikor a gyerek iskolás lett, végül mégis újra egybekelt a barátommal.”
„A szüleim akkor váltak el, amikor anyám állapotos volt velem. Nem ismertem az apámat, ezért 19 éves koromban úgy határoztam, hogy megkeresem. Meg is találtam őt, majd mikor anyámmal is találkozott, újra egymásba szerettek és össze is házasodtak.”
„A srác, aki egy részlegen dolgozik velem, egymás után hatszor vette feleségül ugyanazt a nőt. Előfordulhat, hogy velem van a baj, de nekem ez egyáltalán nem tűnik túl logikusnak.”
„A nagyszüleim kétszer voltak házasok. Az első házasságkor nagyapám visszatért a háborúból, de mivel a nagymamám nem tudott gyereket szülni neki, ezért egy problémákkal teli időszak után aztán el is váltak. Egy hosszabb szünet és felfrissülés után azonban újra egybekötötték az életüket és született egy lányuk is. Ezután haláluk napjáig boldogan éltek együtt. Nagymamám hagyott el minket előbb, nagyapám egy évvel később hunyt el, de abban az egy évben is végig arról beszélt, hogy milyen hálás a sorsnak, hogy egy kislánya született.”
„Másodszorra is feleségül vettem, mert szerettem. Kiderült, hogy csak még több pénzt akart, mint az első váláskor.”
„Az egyik rokonom tíz évvel ezelőtt vált el a feleségétől. A lány újra férjhez ment, terhes lett és amikor megszülte a gyermekét, kijelentette, hogy tradicionális családi hátteret szeretne a gyerekének, illetve nem akarja, hogy elvált szülők gyermeke legyen. Még abban az évben vissza is ment a volt férjéhez.”
„A szüleim elváltak, amikor tizenkét éves voltam, aztán két év után újra összeházasodtak. Tíz év telt el, azóta is együtt vannak, ráadásul úgy viselkednek, mintha mi sem történt volna. Még mindig nem értem, mi volt ez az egész.”
„Tizenkilenc éves koromban férjhez mentem. A párom 21 éves volt. Túl fiatalok voltunk, ezért hét év és két gyerek után elváltunk. Hét évet töltöttünk egymás nélkül, de aztán úgy döntöttünk, hogy újra összejövünk. Most nyolc éve vagyunk házasok és boldogabbak vagyunk, mint valaha.”
„Egy barátomhoz csak azért ment feleségül egy vietnámi lány, hogy vízumot szerezhessen. Két évvel később aztán közös megegyezéssel váltak el. Viszont a két év alatt annyira megkedvelték egymást, hogy aztán nem bírták egymás nélkül és újra össze akartak házasodni. Ez azonban már az állam is furcsának találta, ezért ügyvéddel kellett megvédeniük magukat.”
„Három évvel ezelőtt váltunk el, ez egy nagyon csúnya válás volt. Gyűlöltem őt tiszta szívemből egészen addig, míg egy nap virággal nem állt elém és randevúra hívott. Rendbe hoztuk a kapcsolatunkat, újra összeházasodtunk és azóta is nagyon boldogok vagyunk.”
„Anyám 19 éves volt, apám pedig 41 éves, amikor egybekeltek. Két vagy három évvel a születésem után azonban anyám beleszeretett egy vele egykorúba. Öt évet élt vele, majd újabb három év múlva összejött apámmal, hogy együtt neveljenek. Azóta pedig tizenöt év telt el, de ők még mindig elválaszthatatlanok.”
„Az egyik kolléganőm összeházasodott a barátjával, mert a srác azt mondta neki, hogy nem tud nélküle élni. Ezt bizonyította is, amikor két évvel később elvált tőle. Újabb két év múlva viszont újra összeházasodtak, szóval, az is lehet hogy a pasinak tényleg igaza volt.”
„A szüleim akkor házasodtak össze, amikor anyám tizennyolc éves volt. Miután megszületett az első gyermekük, elváltak. Apám ezt követően Vietnámban szolgált, ahonnan csak másfél év múlva tért haza, ekkor pedig újra összeházasodott anyámmal. Anyám ekkor lett terhes velem, végül aztán újra elváltak, mielőtt még egy éves lettem volna.”
„A mostohaapám szülei elváltak, amikor ő és a testvérei még tinédzserek voltak. Nem veszekedtek és sok időt töltöttek együtt a válás után is, ezért úgy döntöttek, hogy újra megpróbálják együtt és összeházasodtak. Kiderült azonban, hogy váláskor bizonyos problémák támadtak a dokumentumokkal, ezért hivatalosan sosem váltak el, végig házasok maradtak.”