Rekordimport mellett is tartósan magas árak jellemzik a zöldség piacot. A hideg tél és a drága energia újabb drágulást vetít előre.
Az európai zöldségpiac hónapok óta szokatlan feszültségek között működik. Miközben egyes termékekből rekordmennyiség érkezik az uniós piacokra, az árak mégsem mutatják a megszokott szezonális enyhülést. A fogyasztók egyre gyakrabban szembesülnek azzal, hogy a mindennapi bevásárlás során olyan tételek drágulnak, amelyek korábban stabil, kiszámítható árkörnyezetben mozogtak.
A háttérben egyszerre több, egymást erősítő tényező áll. A rendkívül hideg téli időjárás visszafogta a belföldi kínálatot, miközben a hajtatott termesztés költségei – elsősorban az energiaárak miatt – történelmi magasságokba emelkedtek. Mindez olyan helyzetet teremtett, amelyben még a jelentős import sem képes érdemben csillapítani az árnyomást.
Gazdaság és Pénz rovatunkat itt találod!
A piaci adatok szerint az ártrend nem átmeneti kilengés, hanem tartósabb folyamat jeleit mutatja. A nagykereskedelmi piacokon újabb és újabb szintek rajzolódnak ki, miközben a következő hetek kilátásai sem adnak okot érdemi megnyugvásra. A kérdés egyre inkább az, hogy meddig tarthat ez a helyzet, és milyen hatással lesz a fogyasztói árakra a tél második felében.
Rekordimport ellenére sem enyhül a piaci nyomás
Az elmúlt hónapok adatai alapján az európai piacokon soha nem látott mennyiségű friss zöldség jelent meg a téli időszakban. Egyes országokban az import volumene történelmi csúcsot döntött, ami normál körülmények között az árak mérséklődését eredményezné. A mostani szezonban azonban ez a mechanizmus látványosan nem működik.
A nagykereskedelmi piacokon az ártrend továbbra is emelkedő maradt, még akkor is, amikor időszakosan megnőtt a kínálat. Ez arra utal, hogy a kínálati oldal gyengesége és a termelési költségek emelkedése erősebb hatással van az árakra, mint az import növekedése önmagában.
A belföldi termelés gyakorlatilag eltűnt a piacról
A téli hónapokban a helyi termelés szerepe eleve korlátozott, az idei szezonban azonban szinte teljesen kiesett. A rendkívül hideg időjárás miatt a szabadföldi kínálat megszűnt, a hajtatott termesztés pedig csak minimális mennyiséget tud biztosítani a piac számára.
A termelők jelentős része visszafogta vagy elhalasztotta a termesztést, mivel az energia- és fűtési költségek olyan szintre emelkedtek, amely mellett a termelés kockázata drasztikusan megnőtt. Ennek következményeként a piacon kialakult hiányt szinte kizárólag importtal lehet pótolni.
Az import sem olcsóbb, sőt egyre drágább
A behozatal ugyan mennyiségben erős, ám árban messze nem kedvező. Az importtermékek beszerzési ára már az ősz folyamán emelkedni kezdett, majd a tél elején újabb ugrást mutatott. Ez a drágulás január elején sem torpant meg.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy a legfontosabb beszállító országokban is emelkednek a termelési és logisztikai költségek. A magas energiaárak, a munkaerőköltségek növekedése és a szállítási díjak együttesen olyan árszintet eredményeznek, amely közvetlenül megjelenik az európai nagykereskedelmi piacokon.
Szoros kapcsolat a nyugat-európai árakkal
A közép-európai piacok ármozgása szorosan követi a nyugat-európai, különösen a dél-európai aukciós árakat. Amikor ezekben a termelő régiókban drágulás indul el, annak hatása szinte azonnal begyűrűzik az importfüggő országokba.
Ez a kapcsolat télen különösen erős, amikor a helyi kínálat nem képes ellensúlyozni a külső hatásokat. Ilyenkor az árakat gyakorlatilag a nemzetközi piac diktálja, a fogyasztók pedig késleltetés nélkül megérzik a változásokat a boltokban.
Új rekordok rajzolódnak ki a nagykereskedelemben
A nagykereskedelmi árak több piacon már meghaladták az előző évek téli csúcsait. A rövid ellátási láncok és a szűk kínálat miatt az árak rendkívül érzékenyen reagálnak minden kisebb zavaró tényezőre, legyen szó időjárásról vagy logisztikai problémákról.
A jelenlegi árszintek alapján egyre valószínűbb, hogy a szezon új rekordokkal zárulhat, különösen akkor, ha a hideg időjárás elhúzódik, és az energiaárak nem mutatnak érdemi csökkenést.
Meddig tarthat az árnyomás?
A piaci szereplők egyelőre óvatosak az előrejelzésekkel. Rövid távon nem látszik olyan tényező, amely gyors enyhülést hozhatna, a kínálati oldal csak lassan tud reagálni a kialakult helyzetre. A következő hetekben így inkább további áremelkedés, mintsem korrekció várható.
A fogyasztók szempontjából ez azt jelenti, hogy a megszokott téli árakra idén nem lehet számítani. Egy korábban alapvetőnek tekintett termék lassan a prémium kategória irányába mozdulhat el – legalábbis a tél végéig.
Mit jelent mindez a fogyasztók számára?
A jelenlegi piaci folyamatok alapján a drágulás már nem tekinthető átmeneti jelenségnek. A kínálat szűkössége, a magas termelési és energiaárak, valamint az importpiacok feszültsége együtt olyan árszintet alakított ki, amely tartósan megváltoztathatja a vásárlási szokásokat. Egy korábban mindennaposnak számító zöldség esetében ez különösen érzékenyen érinti a háztartásokat.
Rövid távon nem látszik olyan tényező, amely gyors és érdemi árcsökkenést hozhatna. A tél hátralévő részében inkább a további drágulás, legjobb esetben az árak magas szinten történő beragadása valószínű. A tavaszi időszak hozhat enyhülést, de csak akkor, ha az energiaárak mérséklődnek, és a belföldi termesztés fokozatosan visszatér a piacra.
Addig azonban a fogyasztóknak azzal kell számolniuk, hogy az egyik alapvető zöldség ára hosszabb időre a megszokott szint fölött maradhat. A kérdés így már nem az, hogy bekövetkezett-e az árrobbanás, hanem az, meddig tart, és mikor válik ismét elérhetővé a hétköznapi bevásárlás részeként.
