A test sokszor már napokkal a tényleges esemény előtt figyelmeztet a közelgő szívinfarktusra.
A test sokszor már napokkal a tényleges esemény előtt figyelmeztet a közelgő szívinfarktus-ra, még akkor is, ha magát a rohamot nem azonnal azonosítjuk. Azonban ezek a „halkabb” jelek sokkal kevésbé feltűnők és gyakran más, hétköznapinak vélt problémáknak tulajdonítjuk őket — pedig éppen ez az időablak lehet az, amikor még hatékonyan közbe lehet avatkozni.
A szívinfarktus lényege, hogy a szívizmot ellátó koszorúerek beszűkülnek, vagy elzáródnak, és így a szívizom nem jut elegendő oxigénhez. Ha a folyamat előrehalad és a roham kitör, akkor sajnos az érintett izomterület károsodik, és ez jelentősen növeli a halál vagy súlyos szívkárosodás kockázatát.
Fontos tudnunk, hogy a figyelmeztető jelek nem mindig a klasszikus, „mindenki által ismert” mellkasi, szorító fájdalom formájában jelentkeznek. Sokszor fáradtság, légszomj, vagy akár teljesen más, „gyomor- vagy emésztési” jellegű panasz hívhatja fel a figyelmet.
Az alábbi tüneteket érdemes komolyan venni, különösen akkor, ha rövid időn belül változnak, vagy több is jelentkezik egyszerre:
- Mellkasi fájdalom, amely elmúlik, majd visszatér.
- Hányinger vagy hányás.
- Szédülés, izzadás.
- Fájdalom a nyakban, állkapocsban, vállakban.
- Légszomj: a mindennapi mozgás hirtelen nehezebbé válik.
- Szorongás, ijedtségérzet – olyan érzés, amikor „valami nincs rendben”.
- Hasi fájdalom – különösen nőknél és cukorbetegeknél előfordulhat.
- Hátfájás – szintén gyakrabban nőknél.
Külön figyelmet érdemel az a tény, hogy nőknél a tünetek gyakran eltérnek: nem mindig a „klasszikus” mellkasi fájdalom jelentkezik, hanem inkább fáradtság, alvászavar, gyengeség, vagy emésztéssel összefüggő panaszok. Ez sokakat tévútra vezethet, mert a tüneteket másra fogják.
Az is előfordulhat, hogy a szívinfarktus olyan módon zajlik le — különösen magasabb életkorban vagy bizonyos kockázati tényezők meglétekor –, hogy a beteg nem is veszi ezt észre („csendes infarktus”), pedig a szívizom így is károsodik.
Ezért rendkívül fontos: ha tartós, magyarázat nélküli fáradtságot, légszomjat, ismétlődő, visszatérő mellkasi (vagy váll/kar/állkapocs) fájdalmat, vagy hirtelen emésztési panaszokat tapasztalsz, akkor nem szabad várni — még akkor sem, ha látszólag nem klasszikus tünetekről van szó. Ilyen esetben mindenképpen érdemes felkeresni a háziorvost, illetve ha a tünetek erősek, azonnal hívni a mentőt.
A megelőzés és a korai felismertség érdekében ajánlott rendszeresen:
- ellenőriztetni vérnyomást, koleszterint és vércukorszintet;
- egészségesen étkezni (pl. több zöldséget, gyümölcsöt, halat és kevesebb feldolgozott, zsíros ételt fogyasztani);
- mozogni – már napi séta is jótékonyan hat a keringésre;
- kerülni a dohányzást és kezelni a stresszt, mert ezek önálló rizikófaktorok a szív- és érrendszeri betegségeknél.
Mit gondoltok? Írjátok meg a véleményeteket kommentben!
