Megnéztük, mennyibe kerül most a fűtés a 2025–2026-os télre. Összefoglaljuk a lakossági gáz- és áramárakat, a kedvezményes fogyasztási határokat és a túlfogyasztás költségeit, érthetően.
A fűtési szezon közeledtével egyre több magyar háztartásban merül fel a kérdés: mennyibe kerül majd a fűtés a 2025–2026-os télen, és mire elég a rezsikedvezmény? A gáz és az áram ára továbbra is kulcskérdés, különösen azoknál, akik gázzal fűtenek, vagy elektromos fűtési megoldásokat használnak.
Megnéztük, milyen szabályok alapján számolják most a lakossági energiaárakat, hol húzódnak a kedvezményes fogyasztási határok, és mire számíthat az, aki ezeket túllépi a téli hónapokban.
Milyen rezsiszabályok alapján fizetjük most a fűtést?
Magyarországon jelenleg a lakossági földgáz és villamos energia ára két szint szerint alakul: van egy kedvezményes, rezsicsökkentett mennyiség, és egy magasabb árú túlfogyasztási tarifa. A legtöbb háztartás az éves fogyasztás egy meghatározott határáig a kedvezményes árat fizeti, ám aki ezt átlépi, az a többlet után már jóval drágábban jut energiához. A fűtési szezonban éppen ezért válik különösen fontossá, hogy egy otthon mennyire tud a kedvezményes tartományon belül maradni.
A gázzal fűtő háztartások esetében a téli hónapokban ugrik meg leginkább a fogyasztás. Egy átlagos családi házban a fűtés önmagában az éves gázfelhasználás döntő részét adja, így egy hidegebb tél vagy egy rosszul szigetelt ingatlan könnyen a magasabb díjszabási sávba tolhatja a fogyasztást. Ilyenkor már nem az alacsony, támogatott ár érvényes a teljes mennyiségre, hanem a többletre egy jelentősen drágább tarifa.
Az elektromos fűtést használó otthonoknál – például klímás fűtés, infrapanel vagy hőszivattyú esetén – az éves áramfogyasztás jóval magasabb lehet az átlagosnál. Mivel a kedvezményes árammennyiség szintén egy meghatározott határhoz kötött, ezeknél a rendszereknél különösen fontos figyelni a havi és éves terhelésre, mert a többletfogyasztás már a magasabb tarifa szerint kerül elszámolásra. Egy korszerű hőszivattyú hatékonyan működik, de intenzív téli használat mellett így is jelentős költséget jelenthet.
A fűtési költségek jelentősen eltérhetnek attól függően is, hogy valaki panelben, tégla társasházi lakásban vagy családi házban él. A panel- és kisebb alapterületű lakásokban a fogyasztás jellemzően alacsonyabb, ezért ezek a háztartások nagyobb eséllyel maradnak a kedvezményes rezsisávon belül. A nagyobb, rosszabbul szigetelt családi házaknál viszont a fűtési igény jóval magasabb, így ezek az ingatlanok gyakrabban érik el vagy lépik túl a kedvezményes határt, ami a téli hónapokban érezhetően megdobhatja a számlát.
Mennyibe kerülhet egy átlagos téli fűtési szezon a magyar háztartásoknál?
Egy átlagos méretű, jól szigetelt lakásban a téli fűtési költség jellemzően havi néhány tízezer forintos nagyságrendben mozog a hidegebb hónapokban, ha a fogyasztás a kedvezményes tartományon belül marad. A panellakások és kisebb társasházi lakások esetében sokszor ennél is alacsonyabb összeggel lehet számolni, különösen akkor, ha a fűtés távhővel történik, és az épület korszerűsítése már megtörtént.
A családi házaknál viszont jelentősen szélesebb a szórás. Egy korszerűen szigetelt, modern fűtési rendszerrel felszerelt ház téli költsége még viszonylag jól kordában tartható, míg egy régebbi, vegyes tüzelésű kazánnal vagy elavult gázkazánnal működő ingatlannál a havi fűtési kiadás könnyen a többszörösére is nőhet. Itt nem ritka, hogy a téli hónapokban a fűtés önmagában a háztartási költségek egyik legnagyobb tételévé válik.
Az elektromos fűtést használó otthonoknál a költségek még inkább a használati szokásoktól függenek. Egy klímával fűtő lakásban például enyhébb időben kifejezetten kedvező lehet az energiafelhasználás, tartós hidegben azonban az áramigény meredeken megemelkedhet. Ilyenkor a havi villanyszámla könnyen megugrik, főként akkor, ha a kedvezményes áramkeretet is túllépi a háztartás.
Összességében elmondható, hogy a 2025–2026-os téli szezonban nem az határozza meg elsősorban a fűtés árát, hogy gázról vagy áramról van szó, hanem az ingatlan állapota, mérete és a lakók fűtési szokásai. Ugyanaz a fűtési rendszer két különböző háztartásban teljesen eltérő költséget eredményezhet.
Mit tehet most egy háztartás, hogy alacsonyabb legyen a téli fűtésszámla?
A szakértők szerint már néhány egyszerű lépéssel is érezhetően csökkenthető a téli fűtés költsége, még akkor is, ha nem áll rendelkezésre komolyabb felújítási keret. Az egyik legfontosabb tényező a fűtési hőmérséklet beállítása: már egyetlen fokkal alacsonyabb szobahőmérséklet is havi szinten több ezer forintos megtakarítást jelenthet. Emellett sok háztartásnál a fűtési időszak tudatosabb szabályozása – például éjszakai visszahűtés vagy nappali távollét alatti csökkentés – szintén jelentős spórolást hozhat.
Sokszor alábecsült tényező a hőveszteség csökkentése is. A rosszul záródó ablakok, ajtók mentén elszökő meleg akár a fűtési energia jelentős részét is elpazarolhatja. Már egy egyszerű tömítéscsere, vastagabb függöny vagy az ajtók alatti huzatfogó is segíthet abban, hogy a lakás tovább tartsa meg a meleget. Ezek kis költségű beavatkozások, mégis gyorsan megtérülnek.
Az elektromos fűtést használó háztartásoknál különösen fontos a fűtési mód tudatos megválasztása. A klímás fűtés például átmeneti időszakban kifejezetten gazdaságos lehet, de tartós hidegben érdemes figyelni az áramfogyasztás alakulását. A hőszivattyús rendszerek hatékonysága is nagyban függ a beállításoktól, ezért sok esetben már a megfelelő üzemmód kiválasztásával is csökkenthető a havi számla.
Összességében elmondható, hogy a téli fűtésszámla nem kizárólag az energiaárakon múlik. A fűtési szokások, az ingatlan állapota és a tudatos energiahasználat együtt határozzák meg, mennyit kell fizetni a leghidegebb hónapokban.
Kik járhatnak jól, és kiknek lehet nehezebb a 2025–2026-os téli fűtési szezonban?
A kisebb alapterületű, jól szigetelt lakások tulajdonosai általában kedvezőbb helyzetben vannak a téli hónapokban. Náluk a fűtési igény alacsonyabb, így nagyobb eséllyel maradnak a kedvezményes energiafogyasztási tartományon belül, ami stabilabb, kiszámíthatóbb rezsit eredményez. A korszerű nyílászárókkal, modern kazánnal vagy hőszivattyúval felszerelt otthonok lakói gyakran már azzal is jól járnak, hogy kevesebb energiára van szükségük ugyanannak a hőmérsékletnek az eléréséhez.
Ezzel szemben a nagyobb, rosszabbul szigetelt családi házakban élők számára a fűtési szezon továbbra is komoly megterhelést jelenthet. Az ilyen ingatlanok jelentősen több energiát igényelnek, így magasabb az esélye annak, hogy a fogyasztás túllépi a kedvezményes sáv határát. A többlet pedig a magasabb tarifa miatt könnyebben megdobhatja a havi számlát, főleg akkor, ha a tél hosszabb vagy hidegebb az átlagosnál.
Az elektromos fűtést használók helyzete vegyesebb: egy jól beállított hőszivattyú vagy korszerű klíma enyhébb időben kedvező költségekkel működhet, ám tartós hidegben az áramfogyasztás gyorsabban nőhet, mint a gázé. Itt tehát a fűtési szokások és a készülékek hatékonysága döntik el, hogy mennyibe kerül a tél.
Összességében elmondható, hogy azok járnak jobban, akik kisebb, korszerűbb, jól szigetelt otthonban élnek, vagy energiahatékony fűtési megoldással rendelkeznek. Azoknak pedig nehezebb lehet, akik nagy alapterületű, hőszigetelés nélküli házban élnek, és sok energiát igénylő fűtési rendszert használnak.
Mit tehet most egy háztartás, hogy ne érje meglepetés a téli fűtésszámla?
A szakértők szerint már néhány tudatos döntéssel is érezhetően csökkenthető a téli energiafelhasználás. Az egyik legfontosabb lépés az, hogy az érintettek átnézik az előző évek fogyasztási adatait, különösen a téli hónapokat. Ezekből jól látható, hogy az adott háztartás közel van-e ahhoz a szinthez, ahol a magasabb díjszabás kezdődik.
Sokat számíthat a pontosan beállított fűtési hőmérséklet is. Már 1–2 fokkal alacsonyabb szobahőmérséklet is kézzelfogható megtakarítást eredményezhet egy teljes fűtési szezon alatt. Emellett az egyszerűbb energiahatékonysági megoldások – például a nyílászárók tömítése, a radiátorok mögötti hővisszaverő fólia, vagy a termosztát időzített használata – szintén gyorsan megtérülhetnek.
Egyre több háztartás érdeklődik a hosszabb távú korszerűsítések iránt is, mint a kazáncsere, a hőszivattyús fűtés vagy a napelemes rendszerek. Bár ezek nagyobb beruházást igényelnek, több év alatt jelentősen csökkenthetik a rezsiköltségeket.
Gyakori kérdések a 2025–2026-os fűtési szezonról
Mindenkinél magasabb lesz a téli fűtésszámla?
Nem. Sokan változatlan, vagy akár valamivel alacsonyabb költséggel is átvészelhetik a telet, főleg, ha sikerül a kedvezményes fogyasztási tartományon belül maradni.
A gáz vagy az áram a kedvezőbb fűtéshez?
Ez nagyban függ az adott lakás adottságaitól, a szigeteléstől, valamint a fűtőberendezések hatékonyságától. Egy korszerű hőszivattyú jó választás lehet, de hideg időben az áramfogyasztás gyorsan megugorhat.
Érdemes már most változtatni a fűtési szokásokon?
Igen. A tudatos energiahasználat már az első két téli hónapban is érezhető különbséget hozhat a számlákon.
Összefoglaló: mire számíthatunk a 2025–2026-os télen?
A közelgő fűtési szezon nem hoz egységes drágulást vagy általános csökkenést minden háztartás számára. A különbséget elsősorban az határozza meg, ki mennyit fogyaszt, és milyen állapotú az otthona. A kisebb, jól szigetelt lakásokban élők kedvezőbb helyzetben vannak, míg a nagy alapterületű, korszerűtlen házak tulajdonosainak érdemes tudatosan készülniük a téli hónapokra.
A legfontosabb üzenet: aki időben átgondolja az energiahasználatát, és akár apró lépésekkel is csökkenti a fogyasztását, az jó eséllyel elkerülheti a kellemetlen meglepetéseket a téli számlákon.
Hasznos külső források
- Lakossági energiaárak 2025 – KSH statisztika
- Magyarországi villamos energia piaci árak – aktuális kWh ár
- „Magyar rezsifizetők hátradőlhetnek” – rezsiköltség elemzés 2025
