Te hiszel a babonákban? Mit fogsz kívánni újévkor?
Az újév mindig különleges határvonal az emberek életében: lezárunk egy évet, és reményekkel, fogadalmakkal fordulunk az új felé. Nem véletlen, hogy ehhez az időszakhoz rengeteg babona és hiedelem kapcsolódik, amelyek célja szinte kivétel nélkül ugyanaz: szerencsét, bőséget és egészséget bevonzani az előttünk álló hónapokra. Bár sokan mosolyogva legyintenek ezekre, meglepően sok újévi szokás él tovább ma is, akár tudatosan, akár csak megszokásból.
Az egyik legismertebb újévi babona a lencseevés, amely a pénzt és a bőséget szimbolizálja. A lencseszemek apró pénzérmékre emlékeztetnek, ezért tartják úgy, hogy minél több lencsét eszünk január elsején, annál több pénzünk lesz az év során. Nemcsak Magyarországon, hanem több európai országban is hasonló jelentést tulajdonítanak a hüvelyeseknek, így sok családban újévkor lencsefőzelék, lencseleves vagy lencsesaláta kerül az asztalra – biztos, ami biztos alapon.
Ugyanilyen fontos szereplő az újévi malac, amely előre túrja a szerencsét. A babona szerint a disznó nem hátrafelé kapar, mint például a csirke, hanem előre, ezért a fejlődést és a gyarapodást jelképezi. Ezzel szemben baromfit – különösen csirkét vagy pulykát – nem ajánlott enni az év első napján, mert „elkaparja” a szerencsét. Halat viszont sok helyen szerencsésnek tartanak, mivel a pikkelyei a pénzt jelképezik, és gyors mozgása a lendületes évet idézi.
Az újévhez nemcsak kötelező ételek, hanem szigorú tilalmak is kapcsolódnak. A legismertebb hiedelem szerint január elsején tilos mosni, teregetni vagy takarítani, mert azzal „kimossuk” a szerencsét a házból. A szemét kivitele is balszerencsésnek számít, hiszen ezzel együtt a jólétet is kidobhatjuk. Sokak szerint kölcsönadni vagy pénzt kiadni sem szerencsés az év első napján, mert egész évben anyagi gondokat vonzhat magával.
Nem elhanyagolható babona az sem, hogy ki lép be először a házba újév napján. A hagyomány szerint férfi vendég hoz szerencsét, míg egy nő érkezése balszerencsét jelezhet – ez a hiedelem ma már inkább mosolyt csal az arcokra, mint komoly aggodalmat. Ugyanakkor sokan ma is figyelnek arra, hogy újévkor legyen otthon pénz a pénztárcában, ne legyen üres a hűtő, és lehetőleg jókedvvel, veszekedés nélkül induljon az év.
Szilveszterkor több országban és nálunk is elterjedt az a hiedelem, hogy az alsónemű – főleg a bugyi – színe befolyásolja az új év energiáit. Ezek a jelentések nem véletlenek, mindegyik színhez más kívánság társul.
A piros bugyi messze a legismertebb. A szenvedélyt, szerelmet, erotikát és az életerőt jelképezi, ezért azok választják, akik új szerelmet, több romantikát vagy tüzesebb kapcsolatot szeretnének az új évben. Egyes hagyományok szerint akkor igazán hatásos, ha ajándékba kapja az ember, és szilveszterkor viseli először.
A sárga vagy aranyszínű bugyi a pénzhez, gazdagsághoz és anyagi bőséghez kötődik. Latin-Amerikában különösen népszerű ez a babona, de Európában is egyre többen viselnek ilyen színű alsóneműt abban a reményben, hogy sikeresebb, stabilabb évük lesz anyagilag.
A fehér bugyi a tiszta lappal indulást, békét és harmóniát jelképezi. Azok választják, akik nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb évet szeretnének, vagy maguk mögött hagynák az előző év feszültségeit.
A fekete bugyi kevésbé számít szerencsésnek a babonák szerint, mert a lezárást, gyászt vagy elengedést szimbolizálja – bár vannak, akik épp ezt keresik, ha egy nehéz időszakot szeretnének végleg maguk mögött hagyni.
Bár a modern világban egyre kevesebben hisznek vakon a babonákban, ezek a szokások mégis megmaradtak, mert összekötnek minket a múltunkkal, és egy kis játékos reményt adnak az ismeretlen jövő előtt. Egy tányér lencse, egy szelet malacsült vagy egy kihagyott mosás talán nem változtatja meg az egész évünket – de az érzés, hogy tettünk valamit a szerencsénkért, már önmagában is jó kezdet lehet az új esztendőhöz.
Mit gondoltok? Írjátok meg a véleményeteket kommentben!
